NavigŠciů
· F√Ķoldal
· Cikkek
· F√≥rum
· Linkek
· Kapcsolatfelv√©tel
· Keres√©s
· Vicc Rendszer
· RSS Hirek
· Vide√≥k
· VArcade

Vicc-KategůriŠk
Politika
Bíróság
√Āltal√°nos
Szólások
Cig√°ny
Zsidó
Sz√Ķken√Ķs

Fontos hŪrek
1. A feladat neve: "T√ļl√©l√©s"

2. Elmebaj... noks√°g avagy lila fordulat

3. Mindenki gyarmata

4. A kaz√°r-maffia

5. Holokauszt er√Ķb√Ķl

6. Sötét fellegek Európa egén...

7. A dzsinn kiszabadult a palackból...

8. Polgárok elleni globális elektronikus agresszió

9. Mit csináljunk a zsidókkal?

10. T√ļl sz√©p, hogy igaz legyen... (Fontos!)

11. Obama vs. MT Keshe ultim√°tum vagy h√°bor√ļ? (Terjesztend√Ķ!)

12. Saj√°t energi√°val az NWO ellen

13. A hazudoz√°s ideje lej√°rt!

14. A doh√°nyz√°s megv√©d a t√ľd√Ķr√°kt√≥l

15. Mi lesz veled emberke?

16. Rezerv√°tum

17. Tig√°z vs Esk√ľdtsz√©k

18. Az els√Ķ szemita csavar

19. Magyarorsz√°g NWO szinkroniz√°lt terror-alkotm√°nya

20. Kiknek, mikor hozzák el a "világvégét"?

21. V√°dirat, contrails kontra chem-trails!

22. "Egy √ļt √°ll el√Ķttem, melyiket v√°lasszam?"

23. Gyermekeink, Rokonaink, Barátaink élete sem érték számunkra?

24. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

25. Most akkor ki a h√ľlye?

26. DIME: Izrael tiltott fegyvere

27. Megtalálták Európa legrégebbi civilizációját

28. Az ENSZ (NWO) szerepe... és a 2010. szeptemberi jelentése

29. Az 'Angolszász misszió' és más disszonanciák

HŪrek oldalra...

RSS
HŪrek


Hunszkíta Rádió

Puzdra

PJP Egyes√ľlet

Posta Imre
- Vil??goss??g az el??t??rb...
- BEZ?ĀRT A BAZ?ĀR - IDE M?...
- Soros azokat is elhozn??,...
- Ali Baba ??s a 40 rabbi...
- Sv??jc Eur??pa pusztul??s...

Tempo Hírek
- 740.) A Magyar Nemzeti Ba...
- 739.) SzolgŠlati köz...
- 738.) Oszolj...
- 782.) VŠlasztŠs 2022?...
- 781.) Nem kell vŠrnunk a ...

Hun Unio

Security System 1.9.0 © 2006-2008 by BS-Fusion Deutschland
  Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata
Bevezet√Ķ
Tekintettel arra, hogy az emberis√©g csal√°dja minden egyes tagja m√©lt√≥s√°g√°nak, valamint egyenl√Ķ √©s elidegen√≠thetetlen jogainak elismer√©se alkotja a szabads√°g, az igazs√°g √©s a b√©ke alapj√°t a vil√°gon,
Tekintettel arra, hogy az emberi jogok el nem ismer√©se √©s semmibevev√©se az emberis√©g lelkiismeret√©t fell√°z√≠t√≥ barb√°r cselekm√©nyekhez vezetett, √©s hogy az ember legf√Ķbb v√°gya egy olyan vil√°g elj√∂vetele, amelyben az elnyom√°st√≥l, valamint a nyomort√≥l megszabadult emberi l√©nyek szava √©s meggy√Ķz√Ķd√©se szabad lesz,
Tekintettel annak fontoss√°g√°ra, hogy az emberi jogokat a jog uralma v√©delmezze, nehogy az ember v√©gs√Ķ sz√ľks√©g√©ben a zsarnoks√°g √©s az elnyom√°s elleni l√°zad√°sra k√©nyszer√ľlj√∂n,
Tekintettel arra, hogy igen l√©nyeges a nemzetek k√∂z√∂tti bar√°ti kapcsolatok kifejez√Ķd√©s√©nek el√Ķmozd√≠t√°sa,
Tekintettel arra, hogy az Alapokm√°nyban az Egyes√ľlt Nemzetek n√©pei √ļjb√≥l hitet tettek az alapvet√Ķ emberi jogok, az emberi szem√©lyis√©g m√©lt√≥s√°ga √©s √©rt√©ke, a f√©rfiak √©s n√Ķk egyenjog√ļs√°ga mellett, valamint kinyilv√°n√≠tott√°k azt az elhat√°roz√°sukat, hogy el√Ķseg√≠tik a szoci√°lis halad√°st √©s nagyobb szabads√°g mellett jobb √©letfelt√©teleket val√≥s√≠tanak meg,
Tekintettel arra, hogy a tag√°llamok k√∂telezt√©k magukat arra, hogy az Egyes√ľlt Nemzetek Szervezet√©vel egy√ľttm√Ľk√∂dve biztos√≠tj√°k az emberi jogok √©s alapvet√Ķ szabads√°gok √°ltal√°nos √©s t√©nyleges tiszteletbentart√°s√°t,
Tekintettel arra, hogy a jogok √©s szabads√°gok mibenl√©te tekintet√©ben k√∂z√∂s felfog√°s kialak√≠t√°s√°nak a legnagyobb jelent√Ķs√©ge van az eml√≠tett k√∂telezetts√©g marad√©ktalan teljes√≠t√©s√©nek szempontj√°b√≥l
a k√∂zgy√Ľl√©s kinyilv√°n√≠tja az emberi jogok egyetemleges nyilatkozat√°t mint azt a k√∂z√∂s eszm√©nyt, amelynek el√©r√©s√©re minden n√©pnek √©s minden nemzetnek t√∂rekednie kell abb√≥l a c√©lb√≥l, hogy minden szem√©ly √©s a t√°rsadalom minden szerve, √°lland√≥an szem el√Ķtt tartva a jelen Nyilatkozatot, oktat√°s √©s nevel√©s √ļtj√°n el√Ķmozd√≠tsa e jogok √©s szabads√°gok tiszteletbentart√°s√°nak kifejleszt√©s√©t, valamint azoknak fokozatosan megval√≥sul√≥ hazai √©s nemzetk√∂zi jogszab√°lyok √ļtj√°n t√∂rt√©n√Ķ √°ltal√°nos √©s t√©nyleges alkalmaz√°s√°t √©s elismer√©s√©t mind a tag√°llamok n√©pei k√∂z√∂tt, mind pedig a joghat√≥s√°guk alatt √°ll√≥ ter√ľletek n√©pei k√∂z√∂tt.

1. cikk
Minden. emberi l√©ny szabadon sz√ľletik √©s egyenl√Ķ m√©lt√≥s√°ga √©s joga van. Az emberek, √©sszel √©s lelkiismerettel b√≠rv√°n, egym√°ssal szemben testv√©ri szellemben kell hogy viseltessenek.
2. cikk
Mindenki, b√°rmely megk√ľl√∂nb√∂ztet√©sre, nevezetesen fajra, sz√≠nre, nemre, nyelvre, vall√°sra, politikai vagy b√°rmely m√°s v√©lem√©nyre, nemzeti vagy t√°rsadalmi eredetre, vagyonra, sz√ľlet√©sre, vagy b√°rmely m√°s k√∂r√ľlm√©nyre val√≥ tekintet n√©lk√ľl hivatkozhat a jelen Nyilatkozatban kinyilv√°n√≠tott √∂sszes jogokra √©s szabads√°gokra.
Ezenfel√ľl nem lehet semmif√©le megk√ľl√∂nb√∂ztet√©st tenni annak az orsz√°gnak, vagy ter√ľletnek politikai, jogi vagy nemzetk√∂zi helyzete alapj√°n sem, amelynek a szem√©ly √°llampolg√°ra, aszerint, hogy az illet√Ķ orsz√°g vagy ter√ľlet f√ľggetlen, gy√°ms√°g alatt √°ll, nem auton√≥m vagy szuverenit√°sa b√°rmely vonatkoz√°sban korl√°tozott.
3. cikk
Minden személynek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.
4. cikk
Senkit sem lehet rabszolgaságban, vagy szolgaságban tartani, a rabszolgaság és a rabszolgakereskedés minden alakja tilos.
5. cikk
Senkit sem lehet k√≠nvallat√°snak, avagy kegyetlen, embertelen vagy lealacsony√≠t√≥ b√ľntet√©snek vagy b√°n√°sm√≥dnak al√°vetni.
6. cikk
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogalanyiságát bárhol elismerjék.
7. cikk
A t√∂rv√©ny el√Ķtt mindenki egyenl√Ķ √©s minden megk√ľl√∂nb√∂ztet√©s n√©lk√ľl joga van a t√Ķrv√©ny egyenl√Ķ v√©delm√©hez. Mindenkinek joga van egyenl√Ķ v√©delemhez a jelen Nyilatkozatot s√©rt√Ķ minden megk√ľl√∂nb√∂ztet√©ssel √©s minden ilyen megk√ľl√∂nb√∂ztet√©sre ir√°nyul√≥ felbujt√°ssal szemben.
8. cikk
Minden szem√©lynek joga van az alkotm√°nyban vagy a t√∂rv√©nyben r√©sz√©re biztos√≠tott alapvet√Ķ jogokat s√©rt√Ķ elj√°r√°sok ellen a hazai b√≠r√≥s√°gokhoz t√©nyleges jogorvoslat√©rt folyamodni.
9. cikk
Senkit sem lehet √∂nk√©nyesen letart√≥ztatni, √Ķrizetbe venni vagy sz√°m√Ľzni.
10. cikk
Minden szem√©lynek teljesen egyenl√Ķ joga van arra, hogy √ľgy√©t f√ľggetlen √©s p√°rtatlan b√≠r√≥s√°g m√©lt√°nyosan √©s nyilv√°nosan t√°rgyalja, s ez hat√°rozzon egyr√©szt jogai √©s k√Ķtelezetts√©gei fel√Ķl, m√°sr√©szt minden ellene emelt b√Ľn√ľgyi v√°d megalapozotts√°ga fel√Ķl.
11. cikk
1. Minden b√ľntetend√Ķ cselekm√©nnyel v√°dolt szem√©lyt √°rtatlannak kell v√©lelmezni mindaddig, am√≠g b√Ľn√Ķss√©g√©t nyilv√°nosan lefolytatott perben, a v√©delm√©hez sz√ľks√©ges valamennyi biztos√≠t√©k mellett, t√∂rv√©nyesen meg√°llap√≠tj√°k.
2. Senkit sem szabad el√≠t√©lni oly cselekm√©ny√©rt vagy mulaszt√°s√©rt, amely elk√∂vet√©se pillanat√°ban a hazai jog vagy a nemzetk√∂zi jog szerint nem volt b√ľntetend√Ķ cselekm√©ny. Ugyancsak nem szabad s√ļlyosabb b√ľntet√©st kiszabni, mint amely a b√ľntetend√Ķ cselekm√©ny elk√∂vet√©se pillanat√°ban volt alkalmazhat√≥.
12. cikk
Senkinek mag√°n√©let√©be, csal√°di √ľgyeibe, lak√≥helye megv√°laszt√°s√°ba vagy levelez√©s√©be nem szabad √∂nk√©nyesen beavatkozni, sem pedig becs√ľlet√©ben vagy j√≥ h√≠rnev√©ben megs√©rteni. Minden szem√©lynek joga van az ilyen beavatkoz√°sokkal vagy s√©rt√©sekkel szemben a t√∂rv√©ny v√©delm√©hez.
13. cikk
1. Az √°llamon bel√ľl minden szem√©lynek joga van szabadon mozogni √©s lak√≥hely√©t szabadon megv√°lasztani.
2. Minden személynek joga van minden országot, ideértve saját hazáját is, elhagyni, valamint saját hazájába visszatérni.
14. cikk
1. Minden szem√©lynek joga van az √ľld√∂z√©s el√Ķl m√°s orsz√°gban mened√©ket keresni √©s a m√°s orsz√°g ny√ļjtotta mened√©ket √©lvezni.
2. Erre a jogra nem lehet hivatkozni k√∂z√∂ns√©ges b√Ľncselekm√©ny miatti. kell√Ķk√©ppen megalapozott √ľld√∂z√©s, sem pedig az Egyes√ľlt Nemzetek c√©ljaival √©s elveivel ellent√©tes tev√©kenys√©g eset√©ben.
15. cikk
1. Minden személynek joga van valamely állampolgársághoz.
2. Senkit sem lehet sem állampolgárságától, sem állampolgársága megváltoztatásának jogától önkényesen megfosztani.
16. cikk
1. Mind a f√©rfinak, mind a n√Ķnek a h√°zass√°gra √©rett kor el√©r√©s√©t√Ķl kezdve joga van fajon, nemzetis√©gen vagy vall√°son alapul√≥ korl√°toz√°s n√©lk√ľl h√°zass√°got k√∂tni √©s csal√°dot alap√≠tani. A h√°zass√°g tekintet√©ben a f√©rfinak √©s a n√Ķnek mind a h√°zass√°g tartama alatt, mind a h√°zass√°g felbont√°sa tekintet√©ben egyenl√Ķ jogai vannak.
2. H√°zass√°got csak a j√∂vend√Ķ h√°zast√°rsak szabad √©s teljes beleegyez√©s√©vel lehet k√∂tni.
3. A csal√°d a t√°rsadalom term√©szetes √©s alapvet√Ķ alkot√≥ eleme √©s joga van a t√°rsadalom, valamint az √°llam v√©delm√©re.
17. cikk
1. Minden szem√©lynek, mind egy√©nileg, mind m√°sokkal egy√ľttesen joga van a tulajdonhoz.
2. Senkit sem lehet tulajdonától önkényesen megfosztani.
18. cikk
Minden szem√©lynek joga van a gondolat, a lelkiismeret √©s a vall√°s szabads√°g√°hoz, ez a jog mag√°ban foglalja a vall√°s √©s a meggy√Ķz√Ķd√©s megv√°ltoztat√°s√°nak szabads√°g√°t, valamint a vall√°snak vagy a meggy√Ķz√Ķd√©snek mind egy√©nileg, mind egy√ľttesen, mind a nyilv√°noss√°g el√Ķtt, mind a mag√°n√©letben oktat√°s, gyakorl√°s √©s szertart√°sok v√©gz√©se √ļtj√°n val√≥ kifejez√©sre juttat√°s√°nak jog√°t.
19. cikk
Minden szem√©lynek joga van a v√©lem√©ny √©s a kifejez√©s szabads√°g√°hoz, amely mag√°ban foglalja azt a jogot, hogy v√©lem√©nye miatt ne szenvedjen zaklat√°st √©s hogy hat√°rokra val√≥ tekintet n√©lk√ľl kutathasson, √°tvihessen √©s terjeszthessen h√≠reket √©s eszm√©ket b√°rmilyen kifejez√©si m√≥don.
20. cikk
1. Minden szem√©lynek joga van b√©k√©s c√©l√ļ gy√ľlekez√©si √©s egyes√ľl√©si szabads√°ghoz.
2. Senkit sem lehet valamely egyes√ľletbe val√≥ bel√©p√©sre k√Ķtelezni.
21. cikk
1. Minden szem√©lynek joga van a haz√°ja k√∂z√ľgyeinek igazgat√°s√°ban ak√°r k√∂zvetlen√ľl, ak√°r szabadon v√°lasztott k√©pvisel√Ķi √ļtj√°n val√≥ r√©szv√©telhez.
2. Minden szem√©lynek egyenl√Ķ felt√©telek mellett joga van saj√°t haz√°j√°ban k√∂zszolg√°lati √°ll√°sokra val√≥ alkalmaz√°s√°hoz.
3. A k√∂zhatalom tekint√©ly√©nek alapja a n√©p akarata; ez az akarat egyenl√Ķ szavazati jog √©s titkos szavaz√°s vagy a szavaz√°s szabads√°g√°t ezzel egyen√©rt√©k√Ľen biztos√≠t√≥ elj√°r√°s alapj√°n id√Ķszakonk√©nt tartand√≥ tisztess√©ges v√°laszt√°son kell hogy kifejez√©sre jusson.
22. cikk
Minden szem√©lynek mint a t√°rsadalom tagj√°nak joga van a szoci√°lis biztons√°ghoz; minden szem√©lynek ugyancsak ig√©nye van arra, hogy -az √°llamok er√Ķfesz√≠t√©sei √©s a nemzetk√∂zi egy√ľttm√Ľk√∂d√©s eredm√©nyek√©ppen √©s sz√°mot vetve az egyes orsz√°gok szervezet√©vel √©s gazdas√°gi er√Ķforr√°saival- a m√©lt√≥s√°g√°hoz √©s szem√©lyis√©g√©nek szabadon val√≥ kifejl√Ķd√©s√©hez sz√ľks√©ges gazdas√°gi, szoci√°lis √©s kultur√°lis jogait kiel√©g√≠thesse.
23. cikk
1. Minden szem√©lynek joga van a munk√°hoz, a munka szabad megv√°laszt√°s√°hoz, a m√©lt√°nyos √©s kiel√©g√≠t√Ķ munkafelt√©telekhez √©s a munkan√©lk√ľlis√©g elleni v√©delemhez.
2. Az egyenl√Ķ munk√°√©rt mindenkinek, b√°rmilyen megk√ľl√∂nb√∂ztet√©s n√©lk√ľl egyenl√Ķ b√©rhez van joga.
3. Mindenkinek, aki dolgozik, olyan m√©lt√°nyos √©s kiel√©g√≠t√Ķ fizet√©shez van joga, amely sz√°m√°ra √©s csal√°dja sz√°m√°ra az emberi m√©lt√≥s√°gnak megfelel√Ķ l√©tet biztos√≠t √©s amelyet megfelel√Ķ esetben a szoci√°lis v√©delem √∂sszes egy√©b eszk√∂zei eg√©sz√≠tenek ki.
4. Minden szem√©lynek joga van a pihen√©shez, a szabad id√Ķh√∂z, nevezetesen a munka id√Ķtartam√°nak √©sszer√Ľ korl√°toz√°s√°hoz, valamint az id√Ķszakonk√©nti fizetett szabads√°ghoz.
24. cikk
Minden szem√©lynek joga van a pihen√©sre √©s szabadid√Ķre, bele√©rtve a munkaid√Ķ √©sszer√Ľ korl√°toz√°s√°t √©s az id√Ķszakos fizetett szabads√°got.
25. cikk
1. Minden szem√©lynek joga van saj√°t maga √©s csal√°dja eg√©szs√©g√©nek √©s j√≥l√©t√©nek biztos√≠t√°s√°ra alkalmas √©letsz√≠nvonalhoz, nevezetesen √©lelemhez, ruh√°zathoz, lak√°shoz, orvosi gondoz√°shoz, valamint a sz√ľks√©ges szoci√°lis szolg√°ltat√°sokhoz, joga van a munkan√©lk√ľlis√©g, betegs√©g, rokkants√°g, √∂zvegys√©g, √∂regs√©g eset√©re sz√≥l√≥, valamint
mindazon m√°s esetekre sz√≥l√≥ biztos√≠t√°shoz, amikor l√©tfenntart√°si eszk√∂zeit akarat√°t√≥l f√ľggetlen k√∂r√ľlm√©nyek miatt elvesz√≠ti.
2. Az anyas√°g √©s a gyermekkor k√ľl√∂nleges seg√≠ts√©ghez √©s t√°mogat√°shoz adnak jogot. Minden gyermek, ak√°r h√°zass√°gb√≥l, ak√°r h√°zass√°gon k√≠v√ľl sz√ľletett, ugyanabban a szoci√°lis v√©delemben r√©szes√ľl.
26. cikk
1. Minden szem√©lynek joga van a nevel√©shez. A nevel√©snek, legal√°bbis az elemi √©s alapvet√Ķ oktat√°st illet√Ķen, ingyenesnek kell lennie. Az elemi oktat√°s k√∂telez√Ķ. A technikai √©s szakoktat√°st √°ltal√°noss√° kell tenni; a fels√Ķbb tanulm√°nyokra val√≥ felv√©telnek mindenki el√Ķtt -√©rdem√©hez k√©pest- egyenl√Ķ felt√©telek mellett nyitva kell √°llnia.
2. A nevel√©snek az emberi szem√©lyis√©g teljes kibontakoztat√°s√°ra, valamint az emberi jogok √©s alapvet√Ķ szabads√°gok tiszteletbentart√°s√°nak meger√Ķs√≠t√©s√©re kell ir√°nyulnia. A nevel√©snek el√Ķ kell seg√≠tenie a nemzetek, valamint az √∂sszes faji √©s vall√°si csoportok k√∂z√∂tti meg√©rt√©st, t√ľrelmet √©s bar√°ts√°got, valamint az Egyes√ľlt Nemzetek √°ltal a b√©ke fenntart√°s√°nak √©rdek√©ben kifejtett tev√©kenys√©g kifejl√Ķd√©s√©t.
3. A sz√ľl√Ķket els√Ķbbs√©gi jog illeti meg a gyermekeiknek adand√≥ nevel√©s megv√°laszt√°s√°ban.
27. cikk
1. Minden szem√©lynek joga van a k√∂z√∂ss√©g kultur√°lis √©let√©ben val√≥ szabad r√©szv√©telhez, a m√Ľv√©szetek √©lvez√©s√©hez, valamint a tudom√°ny halad√°s√°ban √©s az abb√≥l sz√°rmaz√≥ j√≥t√©tem√©nyekben val√≥ r√©szv√©telhez.
2. Mindenkinek joga van minden √°ltala alkotott tudom√°nyos, irodalmi √©s m√Ľv√©szeti term√©kkel kapcsolatos erk√∂lcsi √©s anyagi √©rdekeinek v√©delm√©hez.
28. cikk
Minden szem√©lynek joga van ahhoz, hogy mind a t√°rsadalmi, mind a nemzetk√∂zi viszonyok tekintet√©ben olyan rendszer uralkodj√©k, amelyben a jelen Nyilatkozatban kinyilv√°n√≠tott jogok √©s szabads√°gok teljes hat√°llyal √©rv√©nyes√ľlhessenek.
29. cikk
1. A szem√©lynek k√Ķteless√©gei vannak a k√∂z√∂ss√©ggel szemben, amelynek keret√©ben egyed√ľl lehets√©ges a szem√©lyis√©g szabad √©s teljes kifejl√Ķd√©se.
2. Jogainak gyakorl√°sa √©s szabads√°gainak √©lvezete tekintet√©ben senki sincs al√°vetve m√°s korl√°toz√°snak, mint amelyet a t√Ķrv√©ny kiz√°r√≥lag m√°sok jogai √©s szabads√°gai elismer√©s√©nek √©s tiszteletbentart√°s√°nak biztos√≠t√°sa √©rdek√©ben, valamint a demokratikus t√°rsadalom erk√∂lcse, k√∂zrendje √©s √°ltal√°nos j√≥l√©te jogos k√∂vetelm√©nyeinek kiel√©g√≠t√©se √©rdek√©ben meg√°llap√≠t.
3. Ezeket a jogokat √©s szabads√°gokat semmi esetre sem lehet az Egyes√ľlt Nemzetek c√©ljaival √©s elveivel ellent√©tesen gyakorolni.
30. cikk
A jelen Nyilatkozat egyetlen rendelkez√©se sem √©rtelmezhet√Ķ √ļgy, hogy az valamely √°llam, valamely csoport, vagy valamely egy√©n r√©sz√©re b√°rmilyen jogot adna arra, hogy az itt kinyilv√°n√≠tott jogok √©s szabads√°gok megsemmis√≠t√©s√©re ir√°nyul√≥ tev√©kenys√©get fejtsen ki, vagy ilyen cselekm√©nyt elk√∂vessen.

  HozzŠszůlŠsok
Mťg nem kŁldtek hozzŠszůlŠst

  HozzŠszůlŠs kŁldťse
HozzŠszůlŠs kŁldťsťhez be kell jelentkezni.

  …rtťkelťs
Csak regisztrŠlt tagok ťrtťkelhetnek.

KťrjŁk jelentkezz be vagy regisztrŠlj.

Mťg nem ťrtťkeltťk

Bejelentkezťs
FelhasznŠlůnťv

Jelszů



Mťg nem regisztrŠltŠl?
RegisztrŠciů

Elfelejtetted jelszavad?
ŕj jelszů kťrťse


T√ĀMOGAT√ĀS


PLAYER-1
PLAYER-2
PLAYER-3

SzavazŠs
Mikor foglalják el a zsidók teljesen Magyarországot?

M√°r elfoglalt√°k...
M√°r elfoglalt√°k...
44% [4 Szavazat]

Még 2018-ban.
Még 2018-ban.
0% [0 Szavazat]

2020-ig...
2020-ig...
0% [0 Szavazat]

Soha!
Soha!
56% [5 Szavazat]

Szavazatok: 9
SzavazŠshoz be kell jelentkezni
Elindult: 2018.04.02. 17:17

ArchŪvum