NavigŠciů
· F√Ķoldal
· Cikkek
· F√≥rum
· Linkek
· Kapcsolatfelv√©tel
· Keres√©s
· Vicc Rendszer
· RSS Hirek
· Vide√≥k
· VArcade

Vicc-KategůriŠk
Politika
Bíróság
√Āltal√°nos
Szólások
Cig√°ny
Zsidó
Sz√Ķken√Ķs

Fontos hŪrek
1. A feladat neve: "T√ļl√©l√©s"

2. Elmebaj... noks√°g avagy lila fordulat

3. Mindenki gyarmata

4. A kaz√°r-maffia

5. Holokauszt er√Ķb√Ķl

6. Sötét fellegek Európa egén...

7. A dzsinn kiszabadult a palackból...

8. Polgárok elleni globális elektronikus agresszió

9. Mit csináljunk a zsidókkal?

10. T√ļl sz√©p, hogy igaz legyen... (Fontos!)

11. Obama vs. MT Keshe ultim√°tum vagy h√°bor√ļ? (Terjesztend√Ķ!)

12. Saj√°t energi√°val az NWO ellen

13. A hazudoz√°s ideje lej√°rt!

14. A doh√°nyz√°s megv√©d a t√ľd√Ķr√°kt√≥l

15. Mi lesz veled emberke?

16. Rezerv√°tum

17. Tig√°z vs Esk√ľdtsz√©k

18. Az els√Ķ szemita csavar

19. Magyarorsz√°g NWO szinkroniz√°lt terror-alkotm√°nya

20. Kiknek, mikor hozzák el a "világvégét"?

21. V√°dirat, contrails kontra chem-trails!

22. "Egy √ļt √°ll el√Ķttem, melyiket v√°lasszam?"

23. Gyermekeink, Rokonaink, Barátaink élete sem érték számunkra?

24. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

25. Most akkor ki a h√ľlye?

26. DIME: Izrael tiltott fegyvere

27. Megtalálták Európa legrégebbi civilizációját

28. Az ENSZ (NWO) szerepe... és a 2010. szeptemberi jelentése

29. Az 'Angolszász misszió' és más disszonanciák

HŪrek oldalra...

RSS
HŪrek


Hunszkíta Rádió

Puzdra

PJP Egyes√ľlet

Posta Imre
- Vil??goss??g az el??t??rb...
- BEZ?ĀRT A BAZ?ĀR - IDE M?...
- Soros azokat is elhozn??,...
- Ali Baba ??s a 40 rabbi...
- Sv??jc Eur??pa pusztul??s...

Tempo Hírek
- 740.) A Magyar Nemzeti Ba...
- 739.) SzolgŠlati köz...
- 738.) Oszolj...
- 782.) VŠlasztŠs 2022?...
- 781.) Nem kell vŠrnunk a ...

Hun Unio

Security System 1.9.0 © 2006-2008 by BS-Fusion Deutschland
  Rezerv√°tum
Mint jeleztem, konkr√©t, a "hatalom" √°ltal jelenleg hat√°lyosnak elfogadott Alkotm√°ny, a BTK, PTK, √©s a nemzetk√∂zi jog t√∂rv√©nyerej√Ľ paragrafusaira √©p√ľl√Ķ feljelent√©si lehet√Ķs√©g is van a bankok, √©s az √Ķket kiszolg√°l√≥, t√°mogat√≥, √©s vel√ľk egy k√∂vet f√ļj√≥ "korm√°ny" megf√©kez√©s√©re!
Kezden√©m az IMF, √©s vil√°gbanki hitel feloszt√°s√°val. A 21 √©ve gar√°zd√°lkod√≥ nemzetidegen korm√°nyok munkahelyle√©p√≠t√Ķ politik√°j√°val el√©rt√©k, hogy magyarorsz√°g ipara, mez√Ķgazdas√°ga elt√ľnt! Felv√°s√°rolt√°k √©s le√©p√≠tett√©k, feldarabolt√°k √©s le√©p√≠tett√©k, becs√Ķd√∂ltett√©k √©s le√©p√≠tett√©k, privatiz√°lt√°k √©s le√©p√≠tett√©k, elad√≥s√≠tott√°k √©s az ut√≥ls√≥kat r√ļgja a marad√©k tisztess√©gesen dolgoz√≥!
A gazdas√°g megseg√≠t√©s√©re felvett hitelek a k√ľlf√∂ldi multikhoz "v√°ndoroltak", egy jelent√Ķs r√©sz√ľk pedig el sem jutott m√©g ilyen form√°ban sem a gazdas√°gba, mert a bankok MNB sz√°ml√°ikon maguknak kamatoztatt√°k a mi ad√≥nkb√≥l, egy r√©sz√©t m√©g most is maguknak kamatoztatj√°k, a mi kont√≥nkra felvett hitelekb√Ķl! Ez jogosulatlan haszonszerz√©s, magyarul csal√°s, √©s sikkaszt√°s!
A felvett hitelek m√°sik jelent√Ķs h√°nyada a bankok "megseg√≠t√©s√©re" ment el, √©s m√°r ilyen hangokat is lehet hallani, hogy ez √∂sszesen 500 milli√°rd, amikor a Raiffhaisen-bank maga kapott ennyit, de az OTP-t, a Soros-f√©le bed√∂nt√©si k√≠s√©rlet miatt m√°r 2009 v√©g√©n is 400 milli√°rddal kellett "megt√°mogatni" ahhoz, hogy 2010-ben extraprofittal z√°rhasson. Jelenleg a k√∂vetkez√Ķ ilyen ment√Ķcsomagot fogj√°k hamarosan bejelenteni, mert az "extraprofitnak", √©s a megseg√≠t√Ķ csomagnak is "l√°bakelt", √©s megint "d√Ķl" az OTP"!
A bankoknak esz√ľk √°g√°ban sincs exraprofitjukb√≥l visszat√∂rleszteni, a "megseg√≠t√©s" √∂sszeg√©t! Ha egy hiteles kor√°bban, biztosnak t√Ľn√Ķ munkahely√©nek √©s j√∂vedelem√©nek b√≠rtok√°ban, hitelfelv√©telre sz√°nta r√° mag√°t, ne r√∂gt√∂n azokra gondoljuk, akik luxusingatlan, vagy m√°sodik, harmadik aut√≥ v√°s√°rl√°s√°ra ford√≠tott√°k a felvett hitelt, mert a m√©dia szereti kiemelni az ilyen eseteket! A legt√∂bb deviza alap√ļ csal√°son alapul√≥ hitelt felvev√Ķ, √©letk√∂r√ľlm√©nyeinek fenntart√°s√°rhoz, √ļjrakezd√©shez, √©s p√©nz√ľgyi probl√©m√°inak megold√°s√°ra vette fel, t√∂bbnyire utols√≥ szalmasz√°lk√©nt, √©s b√≠zott "a korm√°ny munkahelyteremt√Ķ politik√°j√°ban"!
A FIDESZ-KDNP korm√°ny nemhogy nem tartotta be √≠g√©reteit, de egy olyan terrorrendszert alak√≠t ki az orsz√°gban, ami a vil√°gon is egyed√ľll√°ll√≥, mivel vannak t√∂rv√©nyeink, de √°ltalunk nem lehet √©rv√©nyes√≠teni √Ķket, vannak b√≠r√≥s√°gaink, akik semmilyen olyan √≠t√©letet nem hoznak meg a t√∂rv√©ny √©s a jog alapj√°n, ami a politikai n√≥menklat√ļra, holdudvaruk, √©s a hozz√°juk kapcsol√≥d√≥ maffi√°k √©rdekeit "s√©rthetn√©", √©s van egy m√°ra √°lc√°j√°t levetett "korm√°nyunk", amelynek kimer√ľl a tev√©kenys√©ge saj√°t diktat√ļr√°j√°nak kialak√≠t√°s√°val, √©s felt√©teleinek megteremt√©s√©vel, valamint a konkurencia "ter√ľleteinek" megszerz√©s√©vel!
√öjabb munkahelyek nincsenek, de bed√Ķl√Ķ, megsz√Ľn√Ķ v√°llalkoz√°sok sz√°ma soha nem l√°tott m√©rt√©k√Ľ, √©s ha cs√∂kken is a bed√Ķl√©sek sz√°ma, az csak az√©rt van, mert m√°r alig van √©letk√©pes v√°llalkoz√°s!
Magyarorsz√°gon nincs m√°s, csak √ļn. "kapcsolati t√Ķke", amit korrupci√≥nak szoktak nevezni! Ha ilyennel nem rendelkezik a delikvens, hi√°ba tal√°lja ki, vagy veszi meg a milli√°rdokat √©r√Ķ √∂tletet 100 doll√°r√©rt, mint Bil Gates a DOS rendszert, itt koldus marad, mert az ad√≥k, √©s a kapcsolat, vagyis a korrupt "h√°tt√©rhatalom t√°mogat√°s√°nak hi√°nya", agyonnyomj√°k!
Eur√≥p√°ban a legmagasabb, de a vil√°gon is az egyik legmagasabb ad√≥elvon√°s mellett kapjuk a legrosszabb, min√Ķs√≠thetetlen, vagyis "oszt√°lyon aluli" min√Ķs√©g√Ľ √°llampolg√°ri k√©pviseletet a haza√°rul√≥, nemzetidegen, idegensz√≠v√Ľ korm√°nyainkt√≥l (54%-r√≥l indul)!
M√°ra eljutottunk od√°ig, hogy "elad√≥sodott" honfit√°rsaink r√©sz√©re "rezev√°tumot" alak√≠tanak ki, hogy ott termelj√©k ki egy f√Ķnek elegend√Ķ ter√ľleten az √©lelmiszert, mik√∂zben az indi√°nok rezev√°tumaival szemben alkamazott m√≥dszerekt√Ķl csak a kor technikai sz√≠nvonal√°nak elt√©r√©sei miatt, nem a gabona felgy√ļjt√°s√°val, hanem az USAF vegyipermetez√©seivel lehetetlen√≠tik el m√©g az √∂nell√°t√°st is!
Az m√°r r√©gen rossz, ha b√°rmelyik honfit√°rsunk p√°rtok mellett teszi le a voks√°t, mert a p√°rtok nem a t√°rsadalmi igazs√°goss√°ghoz, hanem a n√©pess√©g megoszt√°s√°hoz, √©s √°tver√©s√©hez kellettek/kellenek! Aki jelenlegi √©s kor√°bbi rendszerek politikusainak b√°rmit is elhisz, az jobban teszi, ha m√°r most beveszi a ci√°nkapszul√°t, mert k√©s√Ķbb √ļgyis lenyomj√°k a tork√°n!

Az √≠r√°s c√©lja, hogy a deviza-alap√ļ banki hitelesek ne polg√°riperes elj√°r√°st, hanem √ľgy√©szs√©gen tett feljelent√©sekkel √©ljenek, a magyar √©s a nemzetk√∂zi jog megs√©rt√©se csal√°s, megt√©veszt√©s, sikkaszt√°s √©s hatalommal val√≥ vissza√©l√©s b√Ľntette miatt, "ismeretlen tettes" ellen, √©s ez alapj√°n K√ĀRT√ČR√ćT√ČSI IG√ČNYT is bejelenthessenek pert√°rsas√°gokba t√∂m√∂r√ľlve, mely t√°rsas√°gok a 484-es paragrafus alapj√°n, mint jogi szem√©lyek b√Ľn√ľgyi z√°rlatot k√©rhetnek saj√°t h√°zaikra a f√∂ldhivataln√°l. Ez ann√°l is ink√°bb indokolt, mivel val√≥ban b√Ľncselekm√©nyek sorozata √°ll a deviza-alap√ļ hitelez√©si √ľgyletek m√∂g√∂tt!

A devizaalap√ļ hitelszerz√Ķd√©sek sz√°mos eleme megalapozza a semmiss√©g meg√°llap√≠t√°s√°t, kezdve azzal, hogy nem l√©tez√Ķ devizahitelre akarmak √°rfolyamk√ľl√∂nb√∂zetet meg√°llap√≠tani is behajtani. A Ptk. 234.¬ß(1) bekezd√©se szerint pedig nem kell elj√°r√°st kezdem√©nyezni a bank ellen, hanem elegend√Ķ, ha a hitelfelvev√Ķ bejelenti a banknak a semmis√©get! Ha a bank, vagy a b√≠r√≥s√°g nem fogadn√° el a semmiss√©g meg√°llap√≠t√°s√°nak az eml√≠tett t√∂rv√©ny sz√≥ szerinti √©rtelmez√©s√©vre √©p√ľl√Ķ m√≥dj√°t √©s t√©ny√©t, akkor megk√©rd√Ķjelez√Ķdik az Alkotm√°ny 2. ¬ß-ban foglalt jog√°llamis√°g elve.
A szerz√Ķd√©s tartalm√°t a felek szabadon √°llap√≠thatj√°k meg (Ptk. 200.¬ß.1. bek.), de nem tartalmazhatja a Btk.: k√©nyszer√≠t√©s, a Btk.: zsarol√°s, √©s a Btk.: befoly√°ssal/hivatallal val√≥ vissza√©l√©s, a BTK 318. csal√°s b√Ľncselekm√©nyeire vonatkoz√≥ paragrafusainak megs√©rt√©s√©t!
A banknak nincs joga a vonatkoz√≥ magyar √©s nemzetk√∂zi t√∂rv√©nyek fel√ľlb√≠r√°lat√°ra, √©s ha ilyen ir√°ny√ļ elemeket tartalmaz a szerz√Ķd√©s, azonnal semmiss√© v√°lik!
Az 1994. √©vi IX. tv. 14.¬ß-√°val beiktatott b√Ľncselekm√©ny (b√Ľntett) elk√∂vet√©si t√°rgya val√≥tlan tartalm√ļ okirat, amely nem csup√°n mag√°nokirat, hanem a 274.¬ß (1) bekezd√©s b) pontja szerint hamis√≠t√°s is, ha a bank nem tudja a deviza-beszerz√©s√©t igazolni!
A k√∂zjegyz√Ķ √°ltal elk√©sz√≠tett szerz√Ķd√©s, a 274-275.¬ß-ban szab√°lyozott k√∂zokirat-hamis√≠t√°s elk√∂vet√Ķje, b√°rki lehet, kiv√©ve a hat√°sk√∂r√©ben elj√°r√≥ hivatalos szem√©ly, mert r√° speci√°lis szab√°ly vonatkozik (delictum proprium). A t√∂rv√©ny az√©rt emeli ki a hivatalos szem√©lyeket az elk√∂vet√Ķk k√∂r√©b√Ķl, mert √Ķk ezen b√Ľncselekm√©ny elk√∂vet√©s√©vel a hivatalos szem√©lyek ir√°nti bizalommal is vissza√©lnek! A A Btk. 137.¬ß-√°nak 1. pontja meghat√°rozza a hivatalos szem√©lyek k√∂r√©t (taxat√≠v felsorol√°s), amibe a k√∂zjegyz√Ķ is belatartozik, √©s ezesetben, a devizabeszerz√©s igazol√°sa n√©lk√ľl t√°rstettesk√©nt szerepel!
A fentikeben elk√∂vetett b√Ľncselekm√©ny eset√©n a Btk. 225. ¬ß-√°ba √ľtk√∂z√Ķ hivatali vissza√©l√©s b√Ľntette, valamint a hivatali k√∂telezetts√©g felr√≥hat√≥ m√≥d√ļ sorozatos megszeg√©s√©vel megval√≥s√≠tott, a Btk. 275. ¬ß (1) bekezd√©s√©be √ľtk√∂z√Ķ folytat√≥lagos k√∂zokirat-hamis√≠t√°s b√Ľntette miatt is felel√Ķss√©gre vonhat√≥!
Ide tartozik a korm√°nyzat, √©s a k√∂zhivatalnokok hivatali vissza√©l√©se (Btk. 225.¬ß), a b√Ľnp√°rtol√°s (Btk. 244.¬ß), a jogosulatlan gazdas√°gi el√Ķny megszerz√©se (Btk. 288.¬ß), a k√∂z√©rdek√Ľ bejelent√Ķ √ľld√∂z√©se (Btk. 257. ¬ß) is.


A k√∂vetkez√Ķkben felhaszn√°lom Dr. L√©hmann Gy√∂rgy jog√°sz, banki ad√≥ss√°gokkal kapcsolatos leirat√°nak r√©szleteit is, a kapcsol√≥d√≥ t√∂rv√©nyi indokl√°ssal, mert a t√∂rv√©nyek rendelkez√©sre √°llnak, de egy ad√≥s jogos k√∂vetel√©s√©t k√∂nny√Ľ elhallgatni, sz√°zezrek√©t m√°r nem lehet:

"2002-t√Ķl 2007-ig a sv√°jci frank olyan alacsony √°rfolyamszinten √°llt a forinthoz √©s m√°s deviz√°hoz k√©pest, hogy a kereskedelmi bankok t√Ķzsde √©s egy√©b inform√°ci√≥ik alapj√°n tudt√°k azt, hogy 2007-t√≥l kezd√Ķd√Ķen a sv√°jci frank olyan m√©rt√©kben fog fel√©rt√©kel√Ķdni, hogy amennyiben devizalapu k√∂lcs√∂nszerz√Ķd√©sek megk√∂t√©s√©re siker√ľl r√°b√≠rni a k√∂lcs√∂nt felvev√Ķket, akkor mindenf√©le kock√°zat n√©lk√ľl puszt√°n √ľgyesked√©ssel sok milli√°rd forintot tisztess√©gtelen√ľl kivehetnek 2008-t√≥l kezd√Ķd√Ķen a bankok az ad√≥sok zseb√©b√Ķl.

Egy bizonyos 1996-ban hozott Legfels√Ķbb B√≠r√≥s√°gi d√∂ntv√©ny alapj√°n (364. sz√°m√ļ) az a bank, amelyiknek alkalmazottja nem t√°j√©koztatta a laikus √ľgyfelet arr√≥l, hogy az √©rt√©kpap√≠rj√°nak bev√°lt√°sa ut√°n napon ugyanezen √©rt√©kpap√≠r √©rt√©kes√≠t√©se eset√©n 164.000.-Ft-tal t√∂bbh√∂z juthatott volna, az egy√ľttm√Ľk√∂d√©si k√∂telezetts√©g megszeg√©se folyt√°n a banknak Legfels√Ķbb B√≠r√≥s√°gi d√∂nt√©s alapj√°n ki kellett fizetnie az √ľgyf√©l fel√© a 164.000.-Ft-ot.

Amennyiben t√∂bbsz√°zezer forintot ez√©rt kaptak az ad√≥st√≥l a bankok a szerz√Ķd√©s megk√∂t√©sekor, akkor ez√©rt a p√©nz√©rt v√©gzett hib√°tlan banki szolg√°ltat√°s eset√©n egyetlen ad√≥sn√°l sem lett volna lehets√©ges ad√≥soknak √∂nhib√°j√°n k√≠v√ľl bek√∂vetkezett fizet√©sk√©ptelens√©ge.

A Kereskedelmi Bankok √°ltal dikt√°lt, k√∂zjegyz√Ķk √°ltal k√∂zokiratba foglalt szerz√Ķd√©sben egyoldal√ļ szerz√Ķd√©sm√≥dos√≠t√°si lehet√Ķs√©get a t√∂rv√©nyek betart√°sa (Ptk. 240. ¬ß) eset√©n legfeljebb a k√∂lcs√∂n kamat√°n√°l, vagy egy√©b k√∂lts√©gekn√©l lett volna lehets√©ges t√∂rv√©nys√©rt√©s n√©lk√ľl biztos√≠tani a bankoknak, m√≠g a szerz√Ķd√©s t√°rgy√°nak – k√∂lcs√∂nt√Ķke – m√≥dos√≠t√°s√°ra sem egyoldal√ļan, sem ad√≥sokkal egyet√©rt√Ķen nem volt lehet√Ķs√©g az√©rt, mert a szerz√Ķd√©s t√°rgy√°nak, vagy alany√°nak v√°ltoz√°sa √ļj szerz√Ķd√©st eredm√©nyez √©s nem m√≥dos√≠t√°st.

A kereskedelmi bankoknak az a cs√°b√≠t√≥ √≠g√©rete a devizalapu k√∂lcs√∂nszerz√Ķd√©s megk√∂t√©s√©re t√∂rt√©n√Ķ biztat√°sn√°l, hogy ennek kamata jelent√Ķsen kisebb a forintalap√ļ k√∂lcs√∂n√∂k kamat√°n√°l mer√Ķ val√≥tlans√°g volt, hiszen a devizalapu k√∂lcs√∂n√∂k t√©nyleges kamat√°n√°l hozz√°sz√°m√≠tottak a sv√°jci frank kamat√°hoz a bankok egy olyan kamatfel√°rat, mellyel egy√ľtt a t√©nyleges kamat a devizalap√ļ k√∂lcs√∂n√∂kn√©l √©s a forintalap√ļ k√∂lcs√∂n√∂kn√©l m√°r a k√∂lcs√∂nszerz√Ķd√©s megk√∂t√©s√©n√©l is k√∂zel azonos volt.
A PSZ√ĀF √°ltal k√∂zz√©tett az a t√°j√©koztat√≥, mely szerint a devizaalap√ļ k√∂lcs√∂nszerz√Ķd√©sek kamat√°t els√Ķsorban a sv√°jci frank alapkamata hat√°rozza meg, csak a nagy humbug r√©sze volt, hiszen gondosan eltitkolva a sv√°jci frank alapkamat√°t, 2008-t√≥l kezd√Ķd√Ķen akkor is dr√°mai m√≥don emelt√©k a kereskedelmi bankok a PSZ√ĀF hallgat√°sa mellett a devizaalap√ļ k√∂lcs√∂n√∂k kamat√°t, amikor a sv√°jci frank alapkamata null√°hoz k√∂zelire esett vissza.

A devizaalap√ļ k√∂lcs√∂nszerz√Ķd√©seket k√©sz√≠t√Ķ k√∂zjegyz√Ķk #8222;elfelejtett√©k” a szerz√Ķd√©sben meghat√°rozni azt, hogy a felvett k√∂lcs√∂n√∂sszeget sv√°jci frankban meghat√°rozva milyen √∂sszegben √©s futamid√Ķ mellett kell majd visszafizetni a Ptk. 523. ¬ß-nak szerz√Ķd√©s l√©trej√∂tt√©hez sz√ľks√©ges t√∂rv√©nyi el√Ķ√≠r√°sok megs√©rt√©s√©vel, √©s ez√°ltal siker√ľlt √∂sszehozniuk egy „nem l√©tez√Ķ szerz√Ķd√©s” jogi fogalomk√©nt ismert joghat√°s kiv√°lt√°s√°ra alkalmatlan szerz√Ķd√©st. A hi√°nyz√≥ szerz√Ķd√©si elemnek meghat√°roz√°s√°ra a kereskedelmi bankot jogos√≠tott√°k fel egyoldal√ļ szerz√Ķd√©s m√≥dos√≠t√°si lehet√Ķs√©ggel √ļgy, hogy erre a szerz√Ķd√©s t√°rgy√°ra vonatkoz√≥ szerz√Ķd√©s m√≥dos√≠t√°sra sem egyoldal√ļan, se k√∂z√∂sen nincs a t√∂rv√©ny szerint m√≥dja a feleknek.

A F√Ķv√°rosi B√≠r√≥s√°gnak 15.G.41.074/2010/25. sz√°m√ļ, PSZ√ĀF felperes √°ltal ind√≠tott, tisztess√©gtelen szerz√Ķd√©si felt√©telek meg√°llap√≠t√°s√°ra ir√°nyul√≥ peres elj√°r√°sban hozott √≠t√©lete szerint √∂sszesen 14 db. tisztess√©gtelen szerz√Ķd√©si felt√©telt √°llap√≠tott meg a b√≠r√≥s√°g 2011. √°prilis 22-i perirat√°ban a devizalapu k√∂lcs√∂nszerz√Ķd√©sek vizsg√°lata sor√°n.

Egyetlen tisztess√©gtelen szerz√Ķd√©si felt√©tel is a semmis√©g√©t eredm√©nyez az esetben, amennyiben az ad√≥s √©rdek√©ben hivatkoznak r√°.

A k√∂zjegyz√Ķnek az √°ltala k√∂zokiratba foglalt devizaalap√ļ k√∂lcs√∂nszerz√Ķd√©sben tett az a meg√°llap√≠t√°sa, hogy a Kereskedelmi Bankok √°ltal szerkesztett √°ltal√°nos szerz√Ķd√©si felt√©telek – √úzletszab√°lyzat – a k√∂lcs√∂n jogviszony r√©sz√©t k√©pezik, egy√ļttal a k√∂zjegyz√Ķ ezeknek az √°ltal√°nos szerz√Ķd√©seknek val√≥dis√°g√°√©rt – t√∂rv√©nyess√©g√©√©rt – is felel.

A k√∂zjegyz√Ķnek az √°ltala k√∂zokiratba foglalt devizaalap√ļ k√∂lcs√∂nszerz√Ķd√©sben tett az a meg√°llap√≠t√°sa, hogy a Kereskedelmi Bankok √°ltal szerkesztett √°ltal√°nos szerz√Ķd√©si felt√©telek – √úzletszab√°lyzata k√∂lcs√∂n jogviszony r√©sz√©t k√©pezik, egy√ļttal a k√∂zjegyz√Ķ ezeknek az √°ltal√°nos szerz√Ķd√©seknek val√≥dis√°g√°√©rt – t√∂rv√©nyess√©g√©√©rt – is felel.

A k√∂zjegyz√Ķn√©l a kereskedelmi bankok az√©rt er√Ķltett√©k a devizalapu k√∂lcs√∂nszerz√Ķd√©s megk√∂t√©s√©t, mert k√∂zhitelesen az akaratnyilv√°n√≠t√°s t√©ny√©n k√≠v√ľl mindazokat a t√©nytan√ļs√≠t√≥ okiratba foglalt jogi t√©nyeket is tan√ļs√≠tja a k√∂zjegyz√Ķ, melyeket a Kereskedelmi Bank az ad√≥st figyelmen k√≠v√ľl hagyva adhatott √°t a k√∂zjegyz√Ķ sz√°m√°ra, illetve az√©rt volt sz√ľks√©g a Kereskedelmi Bankoknak a k√∂zjegyz√Ķi tev√©kenys√©gre, hogy ak√°r a tisztess√©gtelen szerz√Ķd√©si felt√©telek miatt elrendelhet√Ķ v√©grehajt√°si elj√°r√°s eset√©n is ezt megel√Ķz√Ķen b√≠r√≥s√°gi elj√°r√°sra ne ker√ľlhessen sor.

A Polg√°ri jog alapvet√Ķ alkotm√°nyos joga szerint a szolg√°ltat√°s√©rt megfelel√Ķ m√©rt√©k√Ľ ellenszolg√°ltat√°s j√°r, melyb√Ķl k√∂vetkez√Ķen az esetben, amennyiben a Kereskedelmi Bankok kock√°zati vagy kamatfel√°r c√≠m√©n felsz√°moltak folyamatosan t√∂bbletterhet a deviza-beszerz√©si tev√©kenys√©g√ľk miatt az ad√≥soknak, ez a kock√°zati, vagy kamatfel√°r csak akkor j√°r r√©sz√ľkre, ha t√©nylegesen √©s val√≥s√°gosan sv√°jci frankot vettek fel k√ľlf√∂ldi bankt√≥l esetleges elsz√°mol√°si perben bizony√≠tand√≥an a k√∂lcs√∂n foly√≥s√≠t√°sa sor√°n.

Amennyiben k√∂zel 10 %-os kock√°zati, vagy kamatfel√°rat sz√°m√≠tanak fel a Kereskedelmi Bankok az ad√≥sok fel√© √ļgy, hogy k√∂zben Eur√≥p√°ban k√©ptelens√©g olyan bankot tal√°lni, ahol 6 %-n√°l nagyobb kamatot k√©rn√©nek, akkor a k√ľl√∂nb√∂zeti kamat√∂sszeg m√©g akkor sem lenne esed√©kes a bankok sz√°m√°ra, amennyiben v√©letlen√ľl tudj√°k bizony√≠tani azt, hogy deviz√°t kellett beszerezni√ľk a k√∂lcs√∂n foly√≥s√≠t√°s√°hoz."

Elk√©pzelhet√Ķ, de v√©lem√©nyem szerint igen kicsi a val√≥sz√≠n√Ľs√©ge, hogy: a F√Ķv√°rosi K√∂zjegyz√Ķ Kamara Eln√∂ke a DUNA TV al√°bbi m√Ľsor√°ban tett nyilatkozata szerint, a k√∂zjegyz√Ķ felel√Ķss√©ge ebben az √ľgyben hasonl√≠t a post√°s felel√Ķss√©g√©re.
Valamint Magyarorsz√°gnak 2009-ben megv√°lasztott, jelenleg Br√ľsszelben tev√©kenyked√Ķ, mell√©kletben l√°that√≥ EU Parlamenti k√©pvisel√Ķi sem bizonyos, hogy fenti felsorol√°sb√≥l b√°rmir√Ķl is tudnak.
Lehet, hogy √Ķk azt sem tudj√°k, hogy t√∂bb milli√≥ magyar embern√©l a devizaalap√ļ k√∂lcs√∂nszerz√Ķd√©sek katasztrof√°lis anyagi helyzetet id√©z el√Ķ.
Hiszen ha tudn√°nak mindezekr√Ķl, csak szak√≠tan√°nak annyit id√Ķt, hogy az EUR√ďPA TAN√ĀCS-nak al√°bbi Ir√°nyelve alapj√°n k√©rjenek legal√°bb √°ll√°sfoglal√°st a br√ľsszeli illet√©kesekt√Ķl a haz√°nkban kialakult rendk√≠v√ľl t√∂rv√©nytelen helyzetben:

Az Eur√≥pa Tan√°cs ir√°nyelveinek vonatkoz√≥ cikkejei √°tlapozhat√≥k, de a nemzetk√∂zi jog megs√©rt√©se, be nem tart√°sa miatt az al√°bbikra is sz√ľks√©g lehet!

A TAN√ĀCS 1986. december 22-i 87/102/EGK IR√ĀNYELVEa fogyaszt√≥i hitelre vonatkoz√≥ tag√°llami t√∂rv√©nyi, rendeleti √©s k√∂zigazgat√°si rendelkez√©sek k√∂zel√≠t√©s√©r√Ķl
mivel legk√©s√Ķbb 1995. janu√°r 1-√©n a Bizotts√°g jelent√©st ny√ļjt be a Tan√°cshoz ennek az ir√°nyelvnek a alkalmaz√°s√°r√≥l,
ELFOGADTA EZT AZ IR√ĀNYELVET:
1. cikk
(1) Ez az ir√°nyelv a hitelszerz√Ķd√©sekre vonatkozik.
(2) Ennek a ir√°nyelvnek az alkalmaz√°s√°ban:
a) „fogyaszt√≥” olyan term√©szetes szem√©ly, aki az ir√°nyelv hat√°lya al√° tartoz√≥ √ľgyletek sor√°n olyan c√©lb√≥l j√°r el, amely saj√°t kereskedelmi vagy szakmai tev√©kenys√©gi k√∂r√©n k√≠v√ľl esik;
b) „hitelez√Ķ” olyan term√©szetes vagy jogi szem√©ly, vagy ilyen szem√©lyek csoportja, amely a kereskedelmi, √ľzleti vagy szakmai tev√©kenys√©ge gyakorl√°sa sor√°n hitelt ny√ļjt;
c) „hitelszerz√Ķd√©s” olyan szerz√Ķd√©s, amely alapj√°n a hitelez√Ķ a fogyaszt√≥nak hitelt ny√ļjt vagy annak ny√ļjt√°s√°ra √≠g√©retet tesz halasztott fizet√©s, k√∂lcs√∂n vagy m√°s, ezekhez hasonl√≥ p√©nz√ľgyi megold√°s form√°j√°ban.
Szolg√°ltat√°s vagy k√∂zszolg√°ltat√°s folyamatos ell√°t√°s√°ra vonatkoz√≥ szerz√Ķd√©sek, amelyek keret√©ben a fogyaszt√≥ jogosult r√©szletekben fizetni az ell√°t√°s fenn√°ll√°sa folyam√°n, ezen ir√°nyelv √©rtelm√©ben nem tekinthet√Ķek hitelszerz√Ķd√©snek;
d) „a fogyaszt√≥nak ny√ļjtott hitel teljes k√∂lts√©ge” mindaz a k√∂lts√©g, ide√©rtve a kamatokat √©s egy√©b k√∂lts√©geket, amelyeket a fogyaszt√≥nak a hitellel kapcsolatban meg kell fizetnie.
e) „az √©ves, sz√°zal√©kban kifejezett hiteld√≠j” a fogyaszt√≥nak ny√ļjtott hitel teljes k√∂lts√©ge, a ny√ļjtott hitel √∂sszeg√©nek √©ves sz√°zal√©k√°ban kifejezve, √©s az 1a. cikk szerint sz√°m√≠tva.
(4) a) Az √©ves, sz√°zal√©kban kifejezett hiteld√≠jat a hitelszerz√Ķd√©s megk√∂t√©s√©nek id√Ķpontj√°ban kell kisz√°m√≠tani, a 3. cikk hirdet√©sekre √©s kedvezm√©nyes elad√°si akci√≥kra vonatkoz√≥ rendelkez√©seinek s√©relme n√©lk√ľl.
b) A sz√°m√≠t√°sn√°l abb√≥l a felt√©telez√©sb√Ķl kell kiindulni, hogy a hitelszerz√Ķd√©s a meg√°llapod√°s szerinti ideig √©rv√©nyes, √©s hogy a hitelez√Ķ √©s a fogyaszt√≥ a szerz√Ķd√©s felt√©teleinek √©s a meg√°llapod√°s szerinti hat√°rid√Ķknek megfelel√Ķen teljes√≠tik k√∂telezetts√©geiket.
(6) Az olyan hitelszerz√Ķd√©sek eset√©ben, amelyek megengedik az √©ves, sz√°zal√©kban kifejezett hiteld√≠jban szerepl√Ķ kamatr√°t√°k, valamint az egy√©b k√∂lts√©gek √∂sszeg√©nek √©s szintj√©nek v√°ltoz√°s√°t, de amelyeknek √∂sszegszer√Ľs√©ge a kisz√°m√≠t√°s idej√©n nem hat√°rozhat√≥ meg, az √©ves, sz√°zal√©kban kifejezett hiteld√≠jat annak a v√©lelemnek az alapj√°n kell kisz√°m√≠tani, hogy a kamat √©s az egy√©b k√∂lts√©gek r√∂gz√≠tettek, √©s a hitelszerz√Ķd√©s v√©g√©ig √©rv√©nyben maradnak.
(7) Ahol sz√ľks√©ges, az al√°bbi v√©lelmek alkalmazhat√≥k az √©ves, sz√°zal√©kban kifejezett hiteld√≠j sz√°m√≠t√°s√°n√°l:
- ha a szerz√Ķd√©s nem rendelkezik a hitel√∂sszeg hat√°r√°r√≥l, a ny√ļjtott hitel √∂sszege egyenl√Ķ azzal az √∂sszeggel, amelyet az adott tag√°llam meghat√°roz, de nem haladhatja meg a 2000 ECU-nek megfelel√Ķ √∂sszeget;
- ha nincs r√∂gz√≠tett t√∂rleszt√©si menetrend, √©s ilyenre a szerz√Ķd√©s felt√©teleib√Ķl, √©s a ny√ļjtott hitel visszafizet√©s√©nek a m√≥dozataib√≥l sem lehet k√∂vetkeztetni, a hitel id√Ķtartam√°t egy √©vnek kell tekinteni;
- elt√©r√Ķ rendelkez√©s hi√°ny√°ban, ahol a szerz√Ķd√©s t√∂bb mint egy visszafizet√©si id√Ķpontr√≥l rendelkezik, a hitel rendelkez√©sre bocs√°t√°sa √©s a t√∂rleszt√©sek teljes√≠t√©se a szerz√Ķd√©sben szerepl√Ķ legkor√°bbi id√Ķpontban t√∂rt√©nik meg”.

(4) A tag√°llamok a 6-12. cikk el√Ķ√≠r√°sai al√≥l kivonhatj√°k a k√∂zjegyz√Ķ vagy b√≠r√≥ el√Ķtt al√°√≠rt, k√∂zokiratba foglalt hitelszerz√Ķd√©seket.
3. cikk
A megt√©veszt√Ķ rekl√°mra vonatkoz√≥ tag√°llami t√∂rv√©nyi, rendeleti √©s k√∂zigazgat√°si rendelkez√©sek k√∂zel√≠t√©s√©r√Ķl sz√≥l√≥ 1984. szeptember 10-i 84/450/EGK tan√°csi ir√°nyelv√©nek, valamint a tisztess√©gtelen rekl√°mra vonatkoz√≥ szab√°lyok √©s alapelvek s√©relme n√©lk√ľl, a √ľzlethelys√©gekben kihelyezett olyan hirdet√©snek vagy aj√°nlatnak, amelyben egy szem√©ly hitelt vagy a hitelszerz√Ķd√©s megk√∂t√©s√©ben val√≥ k√∂zrem√Ľk√∂d√©st aj√°nl, √©s amelyben felt√ľntetik a hitel kamat√°t vagy a hitel k√∂lts√©g√©re vonatkoz√≥ b√°rmilyen sz√°m√©rt√©ket, tartalmaznia kell az √©ves hiteld√≠j m√©rt√©k√©t is, sz√ľks√©g szerint egy jelk√©pes p√©ld√°n kereszt√ľl bemutatva.
4. cikk
(1) A hitelszerz√Ķd√©st √≠r√°sba kell foglalni. A fogyaszt√≥ az √≠r√°sba foglalt szerz√Ķd√©sb√Ķl egy p√©ld√°nyt kap.
(2) Az írásba foglalt megállapodás tartalmazza:
a) az éves hiteldíj mértékének meghatározását;
b) azokat a feltételeket, amelyek mellett az éves hiteldíj módosítható.
Azokban az esetekben, amikor nem lehet megadni a teljes hiteld√≠j √©ves m√©rt√©k√©t, a fogyaszt√≥ r√©sz√©re megfelel√Ķ t√°j√©koztat√°st kell ny√ļjtani az √≠r√°sba foglalt szerz√Ķd√©sben. Ennek a t√°j√©koztat√°snak legal√°bb a 6. cikk (1) bekezd√©s√©nek m√°sodik francia bekezd√©s√©ben foglalt inform√°ci√≥kat kell tartalmaznia.
c) a fogyaszt√≥nak a hitel visszafizet√©se √©rdek√©ben teljes√≠tend√Ķ, tov√°bb√° a kamatok √©s m√°s k√∂lts√©gek fizet√©s√©re vonatkoz√≥ kifizet√©sei √∂sszeg√©nek, sz√°m√°nak, gyakoris√°g√°nak vagy id√Ķpontj√°nak kimutat√°sa; lehet√Ķs√©g szerint e kifizet√©sek teljes
√∂sszeg√©t is felt√ľntetve;
d) az 1a. cikk (2) bekezd√©s√©ben hivatkozott k√∂lts√©gt√©telek kimutat√°sa, azoknak a szerz√Ķd√©ses k√∂telezetts√©gek megszeg√©s√©vel kapcsolatos kiad√°soknak a kiv√©tel√©vel, amelyeket nem vettek figyelembe az √©ves, sz√°zal√©kban kifejezett hiteld√≠j sz√°m√≠t√°s√°n√°l, de amelyeket a fogyaszt√≥nak bizonyos k√∂r√ľlm√©nyek k√∂z√∂tt meg kell fizetnie, egy olyan kimutat√°ssal, ami tartalmazza ezeket a k√∂r√ľlm√©nyeket. Ahol e t√©telek pontos √∂sszege ismert, az √∂sszeget kell megadni; ellenkez√Ķ esetben, lehet√Ķs√©g szerint a sz√°m√≠t√°si m√≥dszert, vagy a lehets√©ges legpontosabb becs√ľlt √∂sszeget kell megadni.
(3) Az √≠r√°sba foglalt szerz√Ķd√©snek tov√°bb√° tartalmaznia kell a szerz√Ķd√©s egy√©b l√©nyeges felt√©teleit.
Ennek az ir√°nyelvnek a mell√©klete p√©lda jelleggel felsorolja azokat a felt√©teleket, amelyeket a tag√°llamok az √≠r√°sba foglalt szerz√Ķd√©s l√©nyeges r√©szek√©nt megk√∂vetelhetnek.
14. cikk
(1) A tag√°llamok biztos√≠tj√°k, hogy a hitelszerz√Ķd√©sek ne t√©rjenek el a fogyaszt√≥ h√°tr√°ny√°ra az ir√°nyelvet v√©grehajt√≥, vagy annak megfelel√Ķ nemzeti jogszab√°lyokban foglalt el√Ķ√≠r√°sokt√≥l.
(2) A tag√°llamok biztos√≠tj√°k tov√°bb√° azt, hogy azok a rendelkez√©sek, amelyeket ennek az ir√°nyelvnek a megval√≥s√≠t√°s√°ra fogadnak el, nem ker√ľlhet√Ķk meg a szerz√Ķd√©sek alak√≠t√°s√°val, k√ľl√∂n√∂sen a hitel√∂sszeg t√∂bb szerz√Ķd√©sre t√∂rt√©n√Ķ sz√©toszt√°sa r√©v√©n.
15. cikk
Ez az ir√°nyelv nem akad√°lyozza meg a tag√°llamokat, hogy a Szerz√Ķd√©s szerinti k√∂telezetts√©geik megfelel√Ķ figyelembe v√©tele mellett a fogyaszt√≥k v√©delm√©re szigor√ļbb int√©zked√©seket tartsanak fenn vagy vezessenek be.
16. cikk
(1) A tag√°llamok hat√°lyba l√©ptetik azokat a rendelkez√©seket, amelyek sz√ľks√©gesek ahhoz, hogy ennek az ir√°nyelvnek legk√©s√Ķbb 1990. janu√°r 1-ig megfeleljenek √©s err√Ķl halad√©ktalanul t√°j√©koztatj√°k a Bizotts√°got.
(2) A tag√°llamok k√∂zlik a Bizotts√°ggal nemzeti joguknak azokat a f√Ķbb rendelkez√©seit, amelyeket ezen ir√°nyelv √°ltal szab√°lyozott ter√ľleten fogadtak el.

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt Br√ľsszelben, 1986. december 22-√©n.
a Bizotts√°g r√©sz√©r√Ķl
G. SHAW

I. MELL√ČKLET
A 4. cikk (3) bekezdésében hivatkozott feltételek felsorolása
1. Egyes √°ruk vagy szolg√°ltat√°sok v√©tel√©nek finansz√≠roz√°s√°ra vonatkoz√≥ hitelszerz√Ķd√©sek felt√©telei:
(i) a szerz√Ķd√©s t√°rgy√°t k√©pez√Ķ √°ruk √©s szolg√°ltat√°sok megnevez√©se;
(ii) a v√©tel√°r √©s a hitelszerz√Ķd√©s szerint fizetend√Ķ √°r;
(iii) r√©szletfizet√©s eset√©n a r√©szletfizet√©s √∂sszege, a r√©szletfizet√©sek sz√°ma √©s √∂sszege, valamint esed√©kess√©g√ľk id√Ķpontjai, vagy ezek meg√°llap√≠t√°s√°nak m√≥dja, amennyiben a szerz√Ķd√©s megk√∂t√©se id√Ķpontj√°ban ez nem ismert;
(iv) utal√°s arra, hogy a fogyaszt√≥ a 8. cikk √©rtelm√©ben t√∂rt√©n√Ķ id√Ķ el√Ķtti visszafizet√©s eset√©n cs√∂kkent√©sre jogosult;
(v) utalás arra, hogy ki az áru tulajdonosa (ha a tulajdonjog nem száll át azonnal a fogyasztóra), és azokra a feltételekre melyek alapján a fogyasztó az áru tulajdonossá válik;
(vi) az esetleges biztosítékok megnevezése;
(vii) adott esetben az az id√Ķtartam, ami alatt a fogyaszt√≥ a szerz√Ķd√©st√Ķl k√∂vetkezm√©nyek n√©lk√ľl el√°llhat (megfontol√°si id√Ķ);
(ix) a fogyaszt√≥ k√∂telezetts√©ge egy bizonyos p√©nz√∂sszeg megtakar√≠t√°s√°ra, amelyet k√ľl√∂n sz√°ml√°n kell elhelyezni.

-------------------------------------

EU Parlamenti k√©pvisel√Ķink tov√°bb√° az al√°bbi Eur√≥pai Parlament √©s Tan√°cs Ir√°nyelv√©vel kapcsolatosan is t√°j√©koz√≥dhatn√°nak:

AZ EUR√ďPAI PARLAMENT √ČS A TAN√ĀCS 2005. m√°jus 11-i 2005/29/EK IR√ĀNYELVE
a bels√Ķ piacon az √ľzleti v√°llalkoz√°sok fogyaszt√≥kkal szemben folytatott tisztess√©gtelen kereskedelmi gyakorlatair√≥l, valamint a 84/450/EGK tan√°csi ir√°nyelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK √©s a 2002/65/EK eur√≥pai parlamenti √©s tan√°csi ir√°nyelvek, valamint a 2006/2004/EK eur√≥pai parlamenti √©s tan√°csi rendelet m√≥dos√≠t√°s√°r√≥l („Ir√°nyelv a tisztess√©gtelen kereskedelmi gyakorlatokr√≥l”)
ELFOGADTA EZT AZ IR√ĀNYELVET:
1. FEJEZET
√ĀLTAL√ĀNOS RENDELKEZ√ČSEK
1. cikk

C√©lkit√Ľz√©s
Ennek az ir√°nyelvnek az a c√©lja, hogy hozz√°j√°ruljon a bels√Ķ piac megfelel√Ķ m√Ľk√∂d√©s√©hez, valamint hogy a fogyaszt√≥k gazdas√°gi √©rdekeit s√©rt√Ķ tisztess√©gtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkoz√≥ t√∂rv√©nyi, rendeleti √©s k√∂zigazgat√°si tag√°llami
rendelkez√©sek k√∂zel√≠t√©se r√©v√©n magas szint√Ľ fogyaszt√≥v√©delmet val√≥s√≠tson meg.
2. cikk
Fogalommeghat√°roz√°sok
Ezen ir√°nyelv alkalmaz√°s√°ban:
a) „fogyaszt√≥”: az a term√©szetes szem√©ly, aki az ezen ir√°nyelv szab√°lyoz√°si k√∂r√©be tartoz√≥ kereskedelmi gyakorlatok sor√°n kereskedelmi, ipari, k√©zm√Ľipari vagy szakmai tev√©kenys√©g√©n k√≠v√ľl es√Ķ c√©lok √©rdek√©ben j√°r el;
b) „keresked√Ķ”: az a term√©szetes vagy jogi szem√©ly, aki illetve amely az ezen ir√°nyelv szab√°lyoz√°si k√∂r√©be tartoz√≥ kereskedelmi gyakorlatok sor√°n kereskedelmi, ipari, k√©zm√Ľipari vagy szakmai tev√©kenys√©g√©vel √∂sszef√ľgg√Ķ c√©lok √©rdek√©ben
j√°r el, valamint aki a keresked√Ķ nev√©ben vagy jav√°ra j√°r el;
c) „term√©k”: az √°ru vagy szolg√°ltat√°s, ide√©rtve az ingatlantulajdont, valamint a jogokat √©s k√∂telezetts√©geket is;
d) „az √ľzleti v√°llalkoz√°soknak a fogyaszt√≥kkal szemben folytatott kereskedelmi gyakorlatai” (a tov√°bbiakban: „kereskedelmi gyakorlatok”): a keresked√Ķ √°ltal kifejtett tev√©kenys√©g, mulaszt√°s, magatart√°si forma vagy megjelen√≠t√©si m√≥d, illetve kereskedelmi kommunik√°ci√≥ - bele√©rtve a rekl√°mot √©s a marketinget is -, amely k√∂zvetlen kapcsolatban √°ll valamely term√©knek a fogyaszt√≥ r√©sz√©re t√∂rt√©n√Ķ elad√°s√∂szt√∂nz√©s√©vel, √©rt√©kes√≠t√©s√©vel vagy szolg√°ltat√°s√°val;
e) „fogyaszt√≥k gazdas√°gi magatart√°s√°nak jelent√Ķs torz√≠t√°sa”: a kereskedelmi gyakorlat olyan c√©lb√≥l t√∂rt√©n√Ķ alkalmaz√°sa, hogy √©rz√©kelhet√Ķ m√≥don rontsa a fogyaszt√≥ t√°j√©kozott d√∂nt√©s meghozatal√°ra val√≥ k√©pess√©g√©t, √©s amely ez√°ltal olyan √ľgyleti d√∂nt√©s meghozatal√°ra √∂szt√∂nzi a fogyaszt√≥t, amelyet egy√©bk√©nt nem hozott volna meg;
f) „magatart√°si k√≥dex”: az a meg√°llapod√°s vagy - nem tag√°llami t√∂rv√©ny, rendelet vagy k√∂zigazgat√°si rendelkez√©s √°ltal el√Ķ√≠rt - szab√°lyegy√ľttes, amely meghat√°rozza azon keresked√Ķk magatart√°s√°t, akik egy vagy t√∂bb saj√°tos kereskedelmi gyakorlat
vagy √ľzlet√°g vonatkoz√°s√°ban e k√≥dexet magukra n√©zve k√∂telez√Ķnek ismerik el;
g) „a magatart√°si k√≥dex felel√Ķse”: az a jogalany, ide√©rtve a keresked√Ķt vagy keresked√Ķk csoportj√°t is, aki illetve amely felel√Ķs a magatart√°si k√≥dex kidolgoz√°s√°√©rt √©s fel√ľlvizsg√°lat√°√©rt √©s/vagy e k√≥dex azon szem√©lyek √°ltali betart√°s√°nak nyomon k√∂vet√©s√©√©rt, akik azt magukra n√©zve k√∂telez√Ķnek ismerik el;
h) „szakmai gondoss√°g”: a szakismeret √©s a gondoss√°g azon szintje, amelynek gyakorl√°sa √©sszer√Ľen elv√°rhat√≥ a keresked√Ķt√Ķl a fogyaszt√≥val szemben, a becs√ľletes piaci gyakorlatnak √©s/vagy a j√≥hiszem√Ľs√©g √°ltal√°nos alapelv√©nek megfelel√Ķen, a keresked√Ķ tev√©kenys√©gi k√∂r√©ben;
i) „felh√≠v√°s v√°s√°rl√°sra”: a term√©k tulajdons√°gait √©s √°r√°t az alkalmazott kereskedelmi kommunik√°ci√≥s eszk√∂znek megfelel√Ķen felt√ľntet√Ķ kereskedelmi kommunik√°ci√≥, amely ez√°ltal lehet√Ķv√© teszi a fogyaszt√≥ sz√°m√°ra a v√°s√°rl√°st;
j) „nem megengedett befoly√°sol√°s”: a fogyaszt√≥val szembeni hatalmi helyzet kihaszn√°l√°sa nyom√°sgyakorl√°sra, ak√°r fizikai er√Ķszak alkalmaz√°sa vagy azzal val√≥ fenyeget√©s n√©lk√ľl oly m√≥don, amely jelent√Ķsen korl√°tozza a fogyaszt√≥nak a t√°j√©kozott d√∂nt√©s meghozatal√°ra val√≥ k√©pess√©g√©t;
k) „√ľgyleti d√∂nt√©s”: a fogyaszt√≥ √°ltal arra vonatkoz√≥an hozott d√∂nt√©s, hogy v√°s√°roljon-e, √©s ha v√°s√°rol, akkor hogyan √©s milyen felt√©telek mellett, egy √∂sszegben vagy r√©szletekben fizessen-e, a term√©ket megtartsa vagy elidegen√≠tse-e, a term√©kkel kapcsolatos szerz√Ķd√©ses jog√°t gyakorolja-e, valamint hogy a fogyaszt√≥ a cselekv√©s vagy a cselekv√©st√Ķl val√≥ tart√≥zkod√°s mellett d√∂nts√∂n-e;
l) „szab√°lyozott szakma”: olyan szakmai tev√©kenys√©g vagy szakmai tev√©kenys√©gek csoportja, amelyhez val√≥ jogosults√°g, illetve amelynek gyakorl√°sa vagy gyakorl√°s√°nak valamely form√°ja k√∂zvetlen√ľl vagy k√∂zvetve, t√∂rv√©nyi, rendeleti vagy
k√∂zigazgat√°si rendelkez√©sek √©rtelm√©ben k√ľl√∂nleges szakmai k√©pes√≠t√©shez k√∂t√∂tt.
3. cikk
Hat√°ly
(1) Ezt az ir√°nyelvet az √ľzleti v√°llalkoz√°soknak a term√©khez kapcsol√≥d√≥ kereskedelmi √ľgylet lebonyol√≠t√°s√°t megel√Ķz√Ķen √©s azt k√∂vet√Ķen, valamint a lebonyol√≠t√°s sor√°n, a fogyaszt√≥kkal szemben folytatott, az 5. cikkben meghat√°rozott tisztess√©gtelen kereskedelmi gyakorlat√°ra kell alkalmazni.
(2) Ez az ir√°nyelv nem √©rinti a szerz√Ķd√©sek jog√°t √©s k√ľl√∂n√∂sen a szerz√Ķd√©sek √©rv√©nyess√©g√©re, l√©trej√∂tt√©re √©s joghat√°saira vonatkoz√≥ szab√°lyokat.
(9) A 2002/65/EK ir√°nyelvben meghat√°rozott „p√©nz√ľgyi szolg√°ltat√°sok”-ra √©s az ingatlanokra vonatkoz√≥an a tag√°llamok meg√°llap√≠thatnak olyan k√∂vetelm√©nyeket, amelyek megszor√≠t√≥bbak vagy szigor√ļbbak ezen ir√°nyelvn√©l az √°ltala k√∂zel√≠tett
ter√ľleten.
(10) Ez az ir√°nyelv nem vonatkozik a tag√°llamoknak a nemesf√©m cikkek nemesf√©mtartalm√°nak tan√ļs√≠t√°s√°ra √©s jelz√©s√©re vonatkoz√≥ t√∂rv√©nyi, rendeleti √©s k√∂zigazgat√°si rendelkez√©seinek alkalmaz√°s√°ra.
4. cikk
Bels√Ķ piac
A tag√°llamok nem korl√°tozhatj√°k sem a szolg√°ltat√°sok ny√ļjt√°s√°nak szabads√°g√°t, sem az √°ruk szabad mozg√°s√°t az ezen ir√°nyelv √°ltal k√∂zel√≠tett ter√ľletekhez tartoz√≥ indokok alapj√°n.
2. FEJEZET
TISZTESS√ČGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLATOK
5. cikk
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalma
(1) Tilos tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat alkalmazni.
(2) A kereskedelmi gyakorlat tisztességtelen, amennyiben:
a) ellentétes a szakmai gondosság követelményeivel, és
b) a term√©kkel kapcsolatban jelent√Ķsen torz√≠tja vagy torz√≠thatja azon √°tlagfogyaszt√≥ gazdas√°gi magatart√°s√°t, akihez eljut vagy aki a c√≠mzettje, illetve - amennyiben a kereskedelmi gyakorlat egy bizonyos fogyaszt√≥i csoportra ir√°nyul - a csoport √°tlagtagj√°nak a gazdas√°gi magatart√°s√°t.
(3) Azon kereskedelmi gyakorlatokat, amelyek val√≥sz√≠n√Ľs√≠thet√Ķen csak a fogyaszt√≥knak egy, e kereskedelmi gyakorlattal vagy az annak alapj√°ul szolg√°l√≥ term√©kkel szemben szellemi vagy fizikai fogyat√©koss√°guk, koruk vagy hisz√©kenys√©g√ľk miatt k√ľl√∂n√∂sen kiszolg√°ltatott, egy√©rtelm√Ľen azonos√≠that√≥ csoportj√°nak gazdas√°gi magatart√°s√°t torz√≠tj√°k jelent√Ķsen - √©s oly m√≥don, hogy azt a keresked√Ķnek √©sszer√Ľen el√Ķre kellene l√°tnia -, az adott csoport √°tlagtagja szempontj√°b√≥l kell √©rt√©kelni. Ez nem √©rinti azokat a megszokott √©s jogszer√Ľ rekl√°mtev√©kenys√©geket, amelyek t√ļlz√≥ vagy nem sz√≥ szerint √©rtend√Ķ kijelent√©seket alkalmaznak.
(4) K√ľl√∂n√∂sen tisztess√©gtelen az a kereskedelmi gyakorlat, amely: a) a 6. √©s 7. cikkben meghat√°rozott m√≥don megt√©veszt√Ķ, vagy b) a 8. √©s 9. cikkben meghat√°rozott m√≥don agressz√≠v.
(5) Az I. mell√©klet tartalmazza azoknak a kereskedelmi gyakorlatoknak a felsorol√°s√°t, amelyek minden k√∂r√ľlm√©ny k√∂z√∂tt tisztess√©gtelennek min√Ķs√ľlnek. Ugyanezt a felsorol√°st kell alkalmazni minden tag√°llamban, √©s a felsorol√°s csak ezen ir√°nyelv fel√ľlvizsg√°lata r√©v√©n m√≥dos√≠that√≥.
1. Szakasz
Megt√©veszt√Ķ kereskedelmi gyakorlatok
6. cikk
Megt√©veszt√Ķ tev√©kenys√©gek
(1) Megt√©veszt√Ķnek min√Ķs√ľl a kereskedelmi gyakorlat, amennyiben hamis inform√°ci√≥t tartalmaz, √©s ez√°ltal val√≥tlan, vagy b√°rmilyen m√≥don - ide√©rtve a megjelen√≠t√©s valamennyi k√∂r√ľlm√©ny√©t - f√©lrevezeti vagy f√©lrevezetheti az √°tlagfogyaszt√≥t, m√©g akkor is, ha az inform√°ci√≥ az al√°bbi elemek k√∂z√ľl egy vagy t√∂bb tekintet√©ben t√©nyszer√Ľen helyt√°ll√≥, √©s felt√©ve b√°rmelyik esetben, hogy t√©nylegesen vagy val√≥sz√≠n√Ľs√≠thet√Ķen arra k√©szteti a fogyaszt√≥t, hogy olyan √ľgyleti d√∂nt√©st hozzon, amelyet egy√©bk√©nt nem hozott volna meg:
a) a termék létezése vagy természete;
b) a term√©k l√©nyeges tulajdons√°gai, √ļgymint a hozz√°f√©rhet√Ķs√©g, az el√Ķny√∂k, a kock√°zatok, a kivitelez√©s, az √∂sszet√©tel, a tartoz√©kok, az √ľgyf√©lszolg√°lat √©s a panaszkezel√©s, a gy√°rt√°s vagy szolg√°ltat√°s m√≥dszere √©s id√Ķpontja, a sz√°ll√≠t√°s, az adott c√©lra val√≥ alkalmass√°g, a haszn√°lat, a mennyis√©g, a le√≠r√°s, a f√∂ldrajzi vagy kereskedelmi eredet vagy a haszn√°latt√≥l v√°rhat√≥ eredm√©nyek, illetve a term√©ken v√©grehajtott vizsg√°lat vagy ellen√Ķrz√©s eredm√©nye √©s f√Ķbb jellemz√Ķi;
c) a keresked√Ķ k√∂telezetts√©gv√°llal√°sainak m√©rt√©ke, a kereskedelmi gyakorlat ind√≠t√©kai √©s az √©rt√©kes√≠t√©si folyamat term√©szete, k√∂zvetlen vagy k√∂zvetett szponzor√°l√°sra, illetve a keresked√Ķ vagy a term√©k j√≥v√°hagy√°s√°ra vonatkoz√≥ b√°rmely kijelent√©s vagy jelz√©s; d) az √°r vagy az √°r kisz√°m√≠t√°s√°nak m√≥dja, vagy k√ľl√∂nleges √°rkedvezm√©ny megl√©te;
e) valamely szolg√°ltat√°s, alkatr√©sz, csere vagy jav√≠t√°s sz√ľks√©gess√©ge;
f) a keresked√Ķ vagy k√©pvisel√Ķj√©nek szem√©lye, saj√°toss√°gai √©s jogai, √ļgymint szem√©lyazonoss√°ga √©s vagyona, k√©pes√≠t√©sei, jog√°ll√°sa, enged√©lye, t√°rsul√°sa vagy kapcsolata, illetve ipari, kereskedelmi vagy szellemi tulajdonjogai, valamint d√≠jai √©s kit√ľntet√©sei;
g) a fogyasztó jogai, beleértve a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól szóló, 1999. május 25-i 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti csere vagy visszatérítés jogát, vagy azon
kock√°zatok, amelyekkel szembes√ľlhet.
(2) Megt√©veszt√Ķnek min√Ķs√ľl a kereskedelmi gyakorlat akkor is, ha az t√©nyszer√Ľ √∂sszef√ľgg√©s√©ben, saj√°toss√°gaira √©s k√∂r√ľlm√©nyeire figyelemmel, az √°tlagfogyaszt√≥t t√©nylegesen vagy val√≥sz√≠n√Ľs√≠thet√Ķen olyan √ľgyleti d√∂nt√©s meghozatal√°ra
k√©szteti, amelyet egy√©bk√©nt nem hozott volna meg, √©s amely mag√°ban foglalja a k√∂vetkez√Ķket:
a) a term√©k marketingje, ide√©rtve az √∂sszehasonl√≠t√≥ rekl√°mot, amely annak b√°rmely m√°s term√©kkel, v√©djeggyel, kereskedelmi n√©vvel vagy egy versenyt√°rs b√°rmely m√°s megk√ľl√∂nb√∂ztet√Ķ jelz√©s√©vel t√∂rt√©n√Ķ √∂sszet√©veszt√©s√©t eredm√©nyezi;
b) a keresked√Ķ √°ltal a mag√°ra n√©zve k√∂telez√Ķnek elismert magatart√°si k√≥dexben szerepl√Ķ k√∂telezetts√©gv√°llal√°sok be nem tart√°sa, amennyiben:
i) a k√∂telezetts√©gv√°llal√°s nemcsak sz√°nd√©k, hanem egy√©rtelm√Ľ, ellen√Ķrizhet√Ķ elk√∂telezetts√©g, √©s
ii) a keresked√Ķ a kereskedelmi gyakorlat sor√°n jelzi, hogy r√° n√©zve a k√≥dex k√∂telez√Ķ.
7. cikk
Megt√©veszt√Ķ mulaszt√°sok
(1) Megt√©veszt√Ķnek min√Ķs√ľl az a kereskedelmi gyakorlat, amely a t√©nybeli k√∂r√ľlm√©nyek alapj√°n - figyelembe v√©ve annak valamennyi jellemz√Ķj√©t √©s felt√©tel√©t, valamint kommunik√°ci√≥s eszk√∂zeinek korl√°tait is -, az √°tlagfogyaszt√≥ t√°j√©kozott √ľgyleti d√∂nt√©s√©hez sz√ľks√©ges jelent√Ķs inform√°ci√≥kat hagy ki, √©s ez√°ltal - a k√∂r√ľlm√©nyekt√Ķl f√ľgg√Ķen - t√©nylegesen vagy val√≥sz√≠n√Ľs√≠thet√Ķen ahhoz vezet, hogy az √°tlagfogyaszt√≥ olyan √ľgyleti d√∂nt√©st hoz, amelyet egy√©bk√©nt nem hozott volna.
(2) Megt√©veszt√Ķ mulaszt√°snak min√Ķs√ľl az is, ha a keresked√Ķ az (1) bekezd√©sben eml√≠tett jelent√Ķs inform√°ci√≥t hallgat el, vagy azt hom√°lyos, √©rthetetlen, f√©lre√©rthet√Ķ, vagy id√Ķszer√Ľtlen m√≥don bocs√°tja rendelkez√©sre, figyelembe v√©ve az eml√≠tett bekezd√©sben le√≠rt szempontokat, illetve ha nem nevezi meg az adott kereskedelmi gyakorlat kereskedelmi c√©lj√°t, amennyiben az a k√∂r√ľlm√©nyekb√Ķl nem der√ľl ki, √©s amennyiben ez b√°rmelyik esetben t√©nylegesen vagy val√≥sz√≠n√Ľs√≠thet√Ķen ahhoz vezet, hogy az √°tlagfogyaszt√≥ olyan √ľgyleti d√∂nt√©st hoz, amelyet egy√©bk√©nt nem hozott volna.
(3) Amennyiben a kereskedelmi gyakorlatban alkalmazott kommunik√°ci√≥s eszk√∂z t√©rbeli vagy id√Ķbeli akad√°lyokat t√°maszt, ezen akad√°lyokat, illetve minden olyan int√©zked√©st, amelyet a keresked√Ķ annak √©rdek√©ben tett, hogy az inform√°ci√≥t m√°s m√≥don eljuttassa a fogyaszt√≥khoz, figyelembe kell venni annak eld√∂nt√©sekor, hogy fenn√°llt-e mulaszt√°s a t√°j√©koztat√°s tekintet√©ben.
(4) V√°s√°rl√°sra val√≥ felh√≠v√°s eset√©n az al√°bbiakra vonatkoz√≥ inform√°ci√≥ min√Ķs√ľl jelent√Ķsnek, amennyiben az a k√∂r√ľlm√©nyekb√Ķl nem t√Ľnik ki:
a) a term√©k l√©nyeges tulajdons√°gai, a kommunik√°ci√≥s eszk√∂znek √©s a term√©knek megfelel√Ķ m√©rt√©kben;
b) a keresked√Ķ postai c√≠me √©s azonos√≠t√°si adatai, √ļgymint keresked√Ķi neve, illetve, adott esetben, annak a keresked√Ķnek postai c√≠me √©s azonos√≠t√°si adatai, akinek a nev√©ben elj√°r;
c) az ad√≥val n√∂velt √°r, vagy - amennyiben a term√©k jelleg√©b√Ķl ad√≥d√≥an az √°rat nem lehet el√Ķre √©sszer√Ľen kisz√°m√≠tani - az √°r kisz√°m√≠t√°s√°nak m√≥dja, valamint adott esetben az √∂sszes fuvard√≠j, sz√°ll√≠t√°si, vagy postak√∂lts√©g, illetve, amennyiben e k√∂lts√©geket nem lehet √©sszer√Ľen el√Ķre kisz√°m√≠tani, annak a t√©nynek a felt√ľntet√©se, hogy esetlegesen tov√°bbi k√∂lts√©gek mer√ľlhetnek fel;
d) a fizet√©s, a sz√°ll√≠t√°s √©s a teljes√≠t√©s felt√©telei, valamint a panaszok kezel√©s√©nek m√≥dja, amennyiben azok elt√©rnek a szakmai gondoss√°g √°ltal t√°masztott k√∂vetelm√©nyekt√Ķl;
e) a visszal√©p√©si, valamint az el√°ll√°si vagy felmond√°si jogot biztos√≠t√≥ term√©kek √©s √ľgyletek eset√©n ezen jog megl√©te.
(5) Jelent√Ķsnek min√Ķs√ľlnek tov√°bb√° a k√∂z√∂ss√©gi jog √°ltal meg√°llap√≠tott, a rekl√°mot √©s a marketinget is magukban foglal√≥ kereskedelmi kommunik√°ci√≥ra vonatkoz√≥ t√°j√©koztat√°si k√∂vetelm√©nyek, amelyek nem teljes k√∂r√Ľ felsorol√°s√°t a II. mell√©klet tartalmazza.
2. Szakasz
Agresszív kereskedelmi gyakorlatok
8. cikk
Agresszív kereskedelmi gyakorlatok
Agressz√≠vnek min√Ķs√ľl az a kereskedelmi gyakorlat, amely t√©nybeli √∂sszef√ľgg√©s√©ben -figyelembe v√©ve valamennyi jellemz√Ķj√©t √©s k√∂r√ľlm√©ny√©t - zaklat√°s, k√©nyszer√≠t√©s - ide√©rtve a fizikai er√Ķszak alkalmaz√°s√°t is -, illetve nem megengedett befoly√°sol√°s √ļtj√°n t√©nylegesen vagy val√≥sz√≠n√Ľs√≠thet√Ķen jelent√Ķsen korl√°tozza az √°tlagfogyaszt√≥nak a term√©kkel kapcsolatos v√°laszt√°si szabads√°g√°t vagy magatart√°s√°t, s ez√°ltal t√©nylegesen vagy val√≥sz√≠n√Ľs√≠thet√Ķen az √°tlagfogyaszt√≥t olyan √ľgyleti d√∂nt√©s meghozatal√°ra k√©szteti, amelyet egy√©bk√©nt nem hozott volna.
9. cikk
Zaklatás, kényszerítés és nem megengedett befolyásolás alkalmazása
Annak meghat√°roz√°sakor, hogy egy kereskedelmi gyakorlat alkalmaz-e zaklat√°st, k√©nyszer√≠t√©st -bele√©rtve a fizikai er√Ķszakot is -, illetve nem megengedett befoly√°sol√°st, a k√∂vetkez√Ķket kell figyelembe venni:
a) id√Ķz√≠t√©se, helye, jellege √©s alkalmaz√°s√°nak id√Ķtartama;
b) fenyeget√Ķ vagy gyal√°zkod√≥ sz√≥haszn√°lat vagy magatart√°s;
c) b√°rmely, a keresked√Ķ √°ltal ismert konkr√©t szerencs√©tlens√©g vagy a fogyaszt√≥ √≠t√©l√Ķk√©pess√©g√©t s√ļlyosan korl√°toz√≥ k√∂r√ľlm√©ny kihaszn√°l√°sa, amelyet a keresked√Ķ a fogyaszt√≥ term√©kkel kapcsolatos d√∂nt√©s√©nek befoly√°sol√°sa c√©lj√°b√≥l tesz;
d) b√°rmely s√ļlyos vagy ar√°nytalan, nem szerz√Ķd√©ses akad√°ly, amelyet a keresked√Ķ t√°maszt, amikor a fogyaszt√≥ a szerz√Ķd√©ses jogaival k√≠v√°n √©lni, bele√©rtve a szerz√Ķd√©s megsz√ľntet√©s√©nek, illetve egy m√°sik term√©khez vagy m√°sik keresked√Ķh√∂z val√≥ √°tt√©r√©snek a jog√°t;
e) bármely jogellenes cselekmény megtételével való fenyegetés.
3. FEJEZET
MAGATART√ĀSI K√ďDEXEK
10. cikk

Magatartási kódexek
Ez az ir√°nyelv nem z√°rja ki azt, hogy - a tag√°llamok esetleges √∂szt√∂nz√©s√©re - a tisztess√©gtelen kereskedelmi gyakorlatokat a magatart√°si k√≥dexek felel√Ķsei ellen√Ķrizz√©k, valamint hogy a 11. cikkben eml√≠tett szem√©lyek vagy szervezetek az ilyen test√ľletekhez forduljanak, amennyiben az ilyen test√ľletek el√Ķtti elj√°r√°sok a sz√≥ban forg√≥ cikkben eml√≠tett b√≠r√≥s√°gi vagy k√∂zigazgat√°si hat√≥s√°gi elj√°r√°sok mellett rendelkez√©sre √°llnak. Az ilyen ellen√Ķrz√Ķ test√ľletekhez val√≥ fordul√°s soha nem tekinthet√Ķ a b√≠r√≥s√°g vagy k√∂zigazgat√°si hat√≥s√°g el√Ķtti - 11. cikk szerinti - jogorvoslatr√≥l val√≥ lemond√°snak.
4. FEJEZET
Z√ĀR√ď RENDELKEZ√ČSEK
11. cikk

Végrehajtás
(1) A tag√°llamok a fogyaszt√≥k √©rdek√©ben biztos√≠tj√°k a tisztess√©gtelen kereskedelmi gyakorlatok lek√ľzd√©s√©re, valamint az ezen ir√°nyelv rendelkez√©sei betart√°s√°nak kik√©nyszer√≠t√©s√©re alkalmas megfelel√Ķ √©s hat√©kony eszk√∂z√∂ket.
Ezek az eszk√∂z√∂k magukban foglalj√°k azokat a jogi rendelkez√©seket, amelyek lehet√Ķv√© teszik azoknak a szem√©lyeknek vagy szervezeteknek - a versenyt√°rsakat is bele√©rtve -, amelyeknek a nemzeti jog alapj√°n jogos √©rdek√ľk f√Ľz√Ķdik a tisztess√©gtelen kereskedelmi gyakorlatok lek√ľzd√©s√©hez, hogy:
a) bírósághoz forduljanak az ilyen tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok miatt;
és/vagy
b) az ilyen tisztess√©gtelen kereskedelmi gyakorlat √ľgy√©ben olyan k√∂zigazgat√°si hat√≥s√°g el√Ķtt elj√°r√°st ind√≠tsanak, amely hat√°sk√∂rrel rendelkezik a panaszok elb√≠r√°l√°s√°ra, vagy megfelel√Ķ b√≠r√≥s√°gi elj√°r√°s kezdem√©nyez√©s√©re.
Az egyes tag√°llamokra tartozik annak eld√∂nt√©se, hogy e jogorvoslati eszk√∂z√∂k k√∂z√ľl melyik √°lljon rendelkez√©sre, illetve hogy lehet√Ķv√© tegy√©k-e a b√≠r√≥s√°gok vagy a k√∂zigazgat√°si hat√≥s√°gok sz√°m√°ra, hogy a panaszok int√©z√©s√©hez az egy√©b megl√©v√Ķ elj√°r√°sok el√Ķzetes lefolytat√°s√°t k√∂vetelj√©k meg, bele√©rtve azokat is, amelyeket a 10. cikk eml√≠t. E jogorvoslati eszk√∂z√∂k att√≥l f√ľggetlen√ľl rendelkez√©sre √°llnak, hogy az √©rintett fogyaszt√≥k abban a tag√°llamban vannak-e, amelyben a keresked√Ķ √ľzleti
tevékenységét folytatja, vagy egy másik tagállamban.
Az egyes tagállamok dönthetik el, hogy:
a) e jogorvoslati eszk√∂z√∂k egyenk√©nt vagy egy√ľttesen alkalmazhat√≥k-e ugyanannak a gazdas√°gi √°gazatnak t√∂bb keresked√Ķj√©vel szemben; √©s
b) e jogorvoslati eszk√∂z√∂k alkalmazhat√≥k-e a magatart√°si k√≥dex felel√Ķs√©vel szemben, amennyiben az adott k√≥dex a jogi el√Ķ√≠r√°sok be nem tart√°s√°ra √∂szt√∂n√∂z.
(2) Az (1) bekezd√©sben eml√≠tett jogi rendelkez√©sek szerint a tag√°llamok a b√≠r√≥s√°gokra vagy a k√∂zigazgat√°si hat√≥s√°gokra ruh√°zhatj√°k azokat a hat√°sk√∂r√∂ket, amelyek felhatalmazz√°k azokat arra, hogy olyan esetekben, amikor ezeket az int√©zked√©seket sz√ľks√©gesnek √≠t√©lik, figyelembe v√©ve az √∂sszes felmer√ľl√Ķ √©rdeket √©s k√ľl√∂n√∂sen a k√∂z√©rdeket:
a) elrendelj√©k a tisztess√©gtelen kereskedelmi gyakorlatok megsz√ľntet√©s√©t, vagy megind√≠ts√°k az ilyen gyakorlatok megsz√ľntet√©s√©nek elrendel√©s√©hez sz√ľks√©ges megfelel√Ķ b√≠r√≥s√°gi elj√°r√°st, vagy
b) amennyiben a tisztess√©gtelen kereskedelmi gyakorlat m√©g nem val√≥sult meg, de alkalmaz√°sa hamarosan bek√∂vetkezhet, elrendelj√©k a tervezett gyakorlat megtilt√°s√°t vagy megind√≠ts√°k a gyakorlat megtilt√°s√°nak elrendel√©s√©hez sz√ľks√©ges megfelel√Ķ b√≠r√≥s√°gi elj√°r√°st, ak√°r a t√©nyleges vesztes√©gre vagy k√°rra, illetve a keresked√Ķ r√©sz√©r√Ķl felmer√ľl√Ķ sz√°nd√©kra vagy gondatlans√°gra utal√≥ bizony√≠t√©k hi√°ny√°ban is.
A tag√°llamok ezen fel√ľl gondoskodnak arr√≥l is, hogy az els√Ķ albekezd√©sben eml√≠tett int√©zked√©seket gyors√≠tott elj√°r√°s keret√©ben hozz√°k meg:
- ideiglenes, vagy
- végleges hatállyal,
azzal, hogy a tag√°llamokra tartozik annak eld√∂nt√©se, hogy a k√©t lehet√Ķs√©g k√∂z√ľl melyiket v√°lasztj√°k.
A tag√°llamok a b√≠r√≥s√°gokra vagy a k√∂zigazgat√°si hat√≥s√°gokra olyan hat√°sk√∂r√∂ket is ruh√°zhatnak, amelyek felhatalmazz√°k azokat arra, hogy az olyan tisztess√©gtelen kereskedelmi gyakorlatok tart√≥s hat√°s√°nak kik√ľsz√∂b√∂l√©se c√©lj√°b√≥l, amelyek megsz√ľntet√©s√©t joger√Ķs hat√°rozat m√°r elrendelte:
a) elrendelj√©k a hat√°rozat teljes vagy r√©szleges k√∂zz√©t√©tel√©t, az √°ltaluk megfelel√Ķnek √≠t√©lt form√°ban;
b) ezen fel√ľl elrendelj√©k egy helyesb√≠t√Ķ nyilatkozat k√∂zz√©t√©tel√©t.
(3) Az (1) bekezdésben említett közigazgatási hatóságok:
a) összetételének olyannak kell lennie, hogy ne férhessen kétség pártatlanságukhoz;
b) megfelel√Ķ hat√°sk√∂rrel kell, hogy rendelkezzenek a panaszokat elb√≠r√°l√≥ hat√°rozataik betart√°s√°nak hat√©kony ellen√Ķrz√©s√©re √©s √©rv√©nyes√≠t√©s√©re;
c) hat√°rozatait √°ltal√°ban indokolni kell.
Amikor a (2) bekezd√©sben eml√≠tett hat√°sk√∂r√∂ket egy k√∂zigazgat√°si hat√≥s√°g gyakorolja kiz√°r√≥lagosan, a hat√°rozatokat minden esetben indokolni kell. Ebben az esetben biztos√≠tani kell a k√∂zigazgat√°si hat√≥s√°g hat√°sk√∂re helytelen vagy indokolatlan gyakorl√°sa, vagy a hat√°sk√∂r gyakorl√°s√°nak helytelen vagy indokolatlan elmulaszt√°sa b√≠r√≥s√°gi fel√ľlvizsg√°lat√°nak lehet√Ķs√©g√©t.
12. cikk
Bíróságok és közigazgatási hatóságok: követelések bizonyítása
A tagállamok bíróságokra vagy közigazgatási hatóságokra ruházzák azokat a hatásköröket, amelyet a 11. cikkben biztosított polgári vagy közigazgatási eljárásokban azokat felhatalmazzák arra, hogy:
a) elrendelj√©k, hogy a keresked√Ķ bizony√≠t√©kot szolg√°ltasson a kereskedelmi gyakorlattal kapcsolatos t√©ny√°ll√≠t√°sok helyess√©g√©r√Ķl, amennyiben a keresked√Ķ √©s az elj√°r√°sban r√©szt vev√Ķ b√°rmely m√°sik f√©l jogos √©rdekeit tekintetbe v√©ve az adott eset k√∂r√ľlm√©nyei alapj√°n ennek megk√∂vetel√©se hely√©nval√≥nak t√Ľnik; √©s
b) a t√©ny√°ll√≠t√°sokat ne tekints√©k megalapozottnak, amennyiben az a) pontnak megfelel√Ķen megk√∂vetelt bizony√≠t√©kot nem szolg√°ltatj√°k, vagy azt a b√≠r√≥s√°g vagy a k√∂zigazgat√°si hat√≥s√°g el√©gtelennek √≠t√©li.
----------------------------------
Fenti Ir√°nyelvnek al√°bbi rendelkez√©se pedig √°tvezet a Magyar √Āllam felel√Ķss√©g√©re is:
13. cikk
Szankciók
A tag√°llamok szankci√≥kat √°llap√≠tanak meg az ezen ir√°nyelv v√©grehajt√°sak√©nt elfogadott nemzeti rendelkez√©sek megs√©rt√©s√©nek eset√©re, √©s meghoznak minden sz√ľks√©ges int√©zked√©st e szankci√≥k v√©grehajt√°s√°nak biztos√≠t√°s√°ra. Ezeknek a szankci√≥knak hat√©konyaknak, ar√°nyosaknak √©s visszatart√≥ erej√Ľeknek kell lenni√ľk.

------------------------------

Hozzátéve a fogyasztói érdekek védelmével kapcsolatos alábbi, állam kötelezettségeit meghatározó ujabb Európai Parlament és Tanács Irányelvnek alábbi rendelkezésével:

AZ EUR√ďPAI PARLAMENT √ČS A TAN√ĀCS 2009. √°prilis 23-i 2009/22/EK IR√ĀNYELVE
a fogyaszt√≥i √©rdekek v√©delme √©rdek√©ben a jogs√©rt√©s megsz√ľntet√©s√©re ir√°nyul√≥ elj√°r√°sokr√≥l
(kodifik√°lt v√°ltozat)
(EGT-vonatkoz√°s√ļ sz√∂veg)

(14) A tag√°llamoknak k√©pesnek kell lenni√ľk arra, hogy azt a felet, amelyik a jogs√©rt√©s megsz√ľntet√©s√©re ir√°nyul√≥ elj√°r√°st akar ind√≠tani, el√Ķzetes konzult√°ci√≥ kezdem√©nyez√©s√©re k√∂telezz√©k annak √©rdek√©ben, hogy az a f√©l, akivel szemben elj√°r√°st k√≠v√°nnak ind√≠tani, megsz√ľntethesse vitatott jogs√©rt√Ķ magatart√°s√°t. A tag√°llamoknak k√©pesnek kell lenni√ľk annak megk√∂vetel√©s√©re, hogy ezt az el√Ķzetes konzult√°ci√≥t egy √°ltaluk kijel√∂lt f√ľggetlen k√∂ztest√ľlettel egy√ľtt folytass√°k.
(15) Olyan esetekben, amikor a tag√°llamok meg√°llap√≠tott√°k, hogy el√Ķzetes konzult√°ci√≥t kell folytatni, a konzult√°ci√≥ra ir√°nyul√≥ k√©relem k√©zhezv√©tel√©t√Ķl sz√°m√≠tott k√©thetes hat√°rid√Ķt kell el√Ķ√≠rni, amelynek eltelt√©vel a felperes tov√°bbi hat√°rid√Ķ n√©lk√ľl fordulhat a hat√°sk√∂rrel rendel-kez√Ķ b√≠r√≥s√°ghoz vagy k√∂zigazgat√°si hat√≥s√°ghoz, amennyiben a jogs√©rt√Ķ magatart√°s nem sz√Ľnt meg.
(16) Indokolt, hogy a Bizotts√°g jelent√©st k√©sz√≠tsen ezen ir√°nyelv √©rv√©nyes√ľl√©s√©r√Ķl √©s k√ľl√∂n√∂sen annak hat√°ly√°r√≥l, valamint az el√Ķzetes konzult√°ci√≥ m√Ľk√∂d√©s√©r√Ķl.
(17) Ennek az irányelvnek az alkalmazása nem érinti a közösségi versenyszabályok alkalmazását.
(18) Ez az ir√°nyelv nem √©rinti a II. mell√©klet B. r√©sz√©ben meghat√°rozott ir√°nyelveknek a nemzeti jogba t√∂rt√©n√Ķ √°t√ľltet√©s√©re √©s alkalmaz√°s√°ra vonatkoz√≥ hat√°rid√Ķkkel kapcsolatos tag√°llami k√∂telezetts√©geket, ELFOGADTA EZT AZ IR√ĀNYELVET:
1. cikk
Hat√°ly
(1) Ennek az ir√°nyelvnek az a c√©lja, hogy k√∂zel√≠tse a fogyaszt√≥knak az I. mell√©kletben felsorolt ir√°nyelvekben foglalt kollekt√≠v √©rdekeinek v√©delm√©t c√©lz√≥, a 2. cikkben eml√≠tett jogs√©rt√©s megsz√ľntet√©s√©re ir√°nyul√≥ elj√°r√°sokra vonatkoz√≥ tag√°llami
t√∂rv√©nyi, rendeleti √©s k√∂zigazgat√°si rendelkez√©seket az√©rt, hogy biztos√≠tsa a bels√Ķ piac zavartalan m√Ľk√∂d√©s√©t.
(2) Ennek az ir√°nyelvnek az alkalmaz√°s√°ban jogs√©rt√©snek min√Ķs√ľl minden olyan cselekm√©ny, amely ellent√©tes a tag√°llamok bels√Ķ jogrendj√©be √°t√ľltetett, az I. mell√©kletben felsorolt ir√°nyelvekben foglalt rendelkez√©sekkel √©s s√©rti az (1) bekezd√©sben eml√≠tett kollekt√≠v √©rdekeket.
2. cikk
A jogs√©rt√©s megsz√ľntet√©s√©re ir√°nyul√≥ elj√°r√°sok
(1) A tag√°llamok kijel√∂lik azokat a b√≠r√≥s√°gokat vagy k√∂zigazgat√°si hat√≥s√°gokat, amelyek hat√°sk√∂rrel rendelkeznek arra, hogy d√∂ntsenek a 3. cikk √©rtelm√©ben feljogos√≠tott egys√©gek √°ltal kezdem√©nyezett olyan elj√°r√°sokban, amelyek a k√∂vetkez√Ķkre ir√°nyulnak:
a) valamennyi jogs√©rt√©s megsz√ľntet√©se vagy megtilt√°sa kell√Ķ gyorsas√°ggal, adott esetben s√ľrg√Ķss√©gi elj√°r√°ssal;
b) adott esetben olyan int√©zked√©sek, mint a hat√°rozat egy r√©sz√©nek vagy eg√©sz√©nek megfelel√Ķnek √≠t√©lt form√°ban t√∂rt√©n√Ķ k√∂zz√©t√©tele √©s/vagy helyreigaz√≠t√≥ nyilatkozat k√∂zz√©t√©tele a jogs√©rt√Ķ magatart√°s tart√≥s hat√°sainak kik√ľsz√∂b√∂l√©se √©rdek√©ben;
c) amennyiben az √©rintett tag√°llam jogrendszere megengedi, a f√©lnek, akivel szemben az elj√°r√°s indult, marasztal√°sa eset√©n arra val√≥ k√∂telez√©se, hogy amennyiben a hat√°rozatot nem teljes√≠ti a b√≠r√≥s√°gok vagy a k√∂zigazgat√°si hat√≥s√°gok √°ltal megszabott hat√°rid√Ķn bel√ľl, √ļgy fizessen meg az √°llamkincst√°r vagy a nemzeti jogszab√°lyok √°ltal megjel√∂lt b√°rmely kedvezm√©nyezett sz√°m√°ra egy, a k√©sedelmes napok sz√°ma alapj√°n meg√°llap√≠tott p√©nz√∂sszeget vagy b√°rmilyen m√°s, a nemzeti jogszab√°lyok √°ltal meghat√°rozott √∂sszeget a hat√°rozatok v√©grehajt√°s√°nak biztos√≠t√°sa √©rdek√©ben.
(2) Ez az irányelv nem érinti a nemzetközi magánjognak az alkalmazandó jogra vonatkozó szabályait, azaz rendesen vagy annak a tagállamnak a jogát, ahol a jogsértést elkövették, vagy annak a tagállamnak a jogát, ahol a jogsértés kifejti hatásait.
3. cikk
Eljárás indítására feljogosított egységek
Ennek az ir√°nyelvnek az alkalmaz√°s√°ban feljogos√≠tott egys√©gnek min√Ķs√ľl b√°rmely olyan test√ľlet vagy szervezet, melyet valamely tag√°llam jog√°nak megfelel√Ķen hoztak l√©tre, √©s amelynek jogos √©rdeke f√Ľz√Ķdik ahhoz, hogy betartassa az 1. cikk rendelkez√©seit, √≠gy k√ľl√∂n√∂sen ilyen egys√©gnek min√Ķs√ľl:
a) egy vagy t√∂bb - kifejezetten az 1. cikkben eml√≠tett √©rdekek v√©delm√©√©rt felel√Ķs - f√ľggetlen k√∂ztest√ľlet azokban a tag√°llamokban, ahol ilyen test√ľletek l√©teznek, √©s/vagy
b) olyan szervezetek, amelyek c√©lja az 1. cikkben eml√≠tett √©rdekek v√©delme a nemzeti jogszab√°lyok √°ltal meg√°llap√≠tott felt√©teleknek megfelel√Ķen.
4. cikk
K√∂z√∂ss√©gen bel√ľli jogs√©rt√©sek
(1) Valamennyi tag√°llam megteszi a sz√ľks√©ges int√©zked√©seket annak √©rdek√©ben, hogy amennyiben az adott tag√°llamb√≥l ered√Ķ jogs√©rt√Ķ magatart√°s egy m√°sik tag√°llam feljogos√≠tott egys√©ge √°ltal v√©dett √©rdekeket s√©rt, √ļgy ez az egys√©g a 2. cikkben eml√≠tett b√≠r√≥s√°ghoz vagy k√∂zigazgat√°si hat√≥s√°ghoz fordulhasson az e cikk (3) bekezd√©s√©ben el√Ķ√≠rt jegyz√©k felmutat√°s√°val. A b√≠r√≥s√°gok vagy k√∂zigazgat√°si hat√≥s√°gok a feljogos√≠tott egys√©g elj√°r√°sind√≠t√°si jogosults√°g√°nak bizony√≠t√©kak√©nt fogadj√°k el e jegyz√©ket, de ez nem √©rinti azon jogukat, hogy megvizsg√°lhass√°k, hogy a feljogos√≠tott egys√©g c√©lja indokolja-e azt, hogy az egys√©g az adott √ľgyben elj√°r√°st ind√≠tson.
(2) A K√∂z√∂ss√©gen bel√ľli jogs√©rt√©sek elleni k√ľzdelem √©rdek√©ben √©s m√°s egys√©gek nemzeti jogszab√°lyok √°ltal elismert jogainak s√©relme n√©lk√ľl, a tag√°llamok - a feljogos√≠tott egys√©geik k√©relme alapj√°n - k√∂zlik a Bizotts√°ggal, hogy az eml√≠tett egys√©gek jogosultak a 2. cikk alapj√°n elj√°r√°st ind√≠tani. A tag√°llamok t√°j√©koztatj√°k a Bizotts√°got e feljogos√≠tott egys√©gek nev√©r√Ķl √©s c√©lj√°r√≥l.
(3) A Bizottság elkészíti a (2) bekezdésben említett egységek jegyzékét, a céljuk megadásával. Ezt a jegyzéket közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában; e lista bármely változását haladéktalanul közzéteszik, miután hathavonta közölnek egy frissített jegyzéket.

====================

Egy√©bk√©nt pedig nem sz√°m√≠tottam az EU Parlament magyar k√©pvisel√Ķit√Ķl sem, de a Magyar √Āllam illet√©keseit√Ķl sem arra, hogy a n√©h√°ny milli√≥ magyar ember √©let√©t √∂r√∂kre t√∂nkre tev√Ķ t√∂rv√©nytelens√©gekkel komolyabban, ak√°r az EUR√ďPA PARLAMENT √ČS TAN√ĀCS seg√≠ts√©g√©t is k√©rve foglalkozzon.

EUR√ďPA PARLAMENT √©s TAN√ĀCSI HAT√ĀROZAT ide, m√°sik hat√°rozat oda, n√°lunk a v√°lasztott magyar k√©pvisel√Ķknek csak egy sz√°m√≠t.

Az, hogy mikor lesz a k√∂vetkez√Ķ v√°laszt√°s. Majd egy √©vvel a v√°laszt√°s el√Ķtt n√©zz√©k meg √Ķket, hogyan fognak ser√©nykedni valamennyien.

Majd meg fognak szakadni a nagy igyekezetben haz√°nk v√°lasztott k√©pvisel√Ķi azt k√∂vet√Ķen, hogy n√©h√°ny milli√≥ magyar embernek addigra m√°r sem h√°z√°ra, sem vagyon√°ra, sem sz√ľletend√Ķ gyermek√©re, de tal√°n m√°r √©let√©re sem lesz gondja."

Mint l√°that√≥, olvashat√≥, a nemzetk√∂zi jog rendelkez√©sei, √©s nem csak a magyar t√∂rv√©nyek - amelyeket az Orb√°n-f√©le n√≥menklat√ļra is elfogadott, s√Ķt, mag√°√©nak tart - egy√©rtelm√Ľen megfogalmazz√°k, hogy Magyarorsz√°g n√©pess√©ge ellen, b√Ľnszervezetben elk√∂vetett jogs√©rt√©sek t√∂mege van folyamatban, haza√°rul√≥, bankokat t√∂rv√©nyellenesen kiszolg√°l√≥ korm√°nyok, tev√©keny k√∂zrem√Ľk√∂d√©s√©vel, amit a p√°rtok jog√°szokb√≥l √©s k√∂zgazd√°szokb√≥l √°ll√≥ tagjai, "tan√°csad√≥i" is t√°mogatnak a
lakosság félrevezetése érdekében
! Mi m√°snak tekinthet√Ķ a FIDESZ, f√©lrevezet√Ķ, √©s √∂r√∂k√∂lhet√Ķ ad√≥srabszolgas√°gi, valamint a befagyasztott √°rfolyam√ļ, "k√ľl√∂nb√∂zeti devizasz√°mla javaslata", vagy az MSZP-s Szanyi "fizettes√ľk ki a munk√°ltat√≥kkal a dolgoz√≥ik ut√°n az √°rfolyamk√ľl√∂nb√∂zetet" c√≠m√Ľ javaslata! Ahogy a magyar, √ļgy a nemzetk√∂zi jog sem ad felhatalmaz√°st csal√°sra, megt√©veszt√©sre, kifoszt√°sra!
√Čs m√©g egy fontos figyelmeztet√©s! Izraelben a magas lak√°s√°rak ellen t√ľntetnek, mik√∂zben menek√ľlt√ľgyi egyezm√©nyt k√∂t√∂ttek a "magyar korm√°nyok" izraeli menek√ľltek befogad√°s√°ra!
A magyar √°llamk√∂tv√©nyek ellens√ļlyozz√°k az √°llamad√≥ss√°got, amelyekkel Gyurcs√°ny z√°logba adta Magyarorsz√°got, √©s amelyeket √≥ri√°si √ľtemben felv√°s√°rolnak, Orb√°n pedig 2001-ben eladta a p√©nzkiad√°si jogot is! Az orsz√°g term√Ķter√ľleteit √°tmenetileg t√∂nkretett√©k, hogy MI ne termelhess√ľnk rajta. A feldolgoz√≥ipart, felv√°s√°rolt√°k √©s le√©p√≠tett√©k, mik√∂zben a vil√°gban √©hs√©gl√°zad√°sok t√∂rnek ki! √Čs nem mellesleg, az okm√°nynyomda is izraeli k√©zben van, nem csak a k√∂zigazgat√°s √©s a korm√°ny!
Ha valaki m√©g azt hiszi, hogy elveget√°lhat ebben a posv√°nyban, √©bredjen fel, mert hamarosan nem lesz r√° lehet√Ķs√©ge! A fel√©bred√©sre sem!

Csak akkor nevezz√ľnk meg konkr√©t szem√©lyt, ha biztosak vagyunk az illet√Ķ k√∂zrem√Ľk√∂d√©s√©ben, egy√©bk√©nt a feljelent√©st megtehet√Ķ ismeretlen tettes ellen is. Ha konkr√©t szem√©ly ellen tesz√ľnk feljelent√©st √©s az nem √°ll meg, k√∂nnyen mi is b√Ľncselekm√©nyt k√∂vethet√ľnk el a hamis v√°ddal.


  HozzŠszůlŠsok
#11 | Tulok - 2011.08.17. 15:38:52
√Ārpi! Igyekezn√ľnk kell! Tudod, hogy nem vagyok jog√°sz, ez√©rt a "k√©pviseletet" nem, de a t√°mpontokat a feljelent√©sekhez pr√≥b√°ltam megadni. Egy alaposan el√Ķk√©sz√≠tett t√°mad√°st kell v√©grehajtani, amelyben partnereink a TEMPO P√°rt, √©s Dr. L√©hmann Gy√∂rgy is. Ez Ut√≥bbiak nem sz√≠vbajosak, mint a jog√°szod!
A bankok devizav√°s√°rl√°sa egy k√©nyes pont! Egy-egy hitel per√©ben m√©g lehetne igazolni n√©mi v√°s√°rl√°st, de ezres nagys√°grend mellett m√°r nem lesz k√∂nny√Ľ, mert magas beoszt√°s√ļ sv√°jci bank√°r is van megb√≠zhat√≥ szinten a k√∂rben.

Az "√≠r√°s" √≠gy is hossz√ļ lett, ez√©rt nem t√©rtem ki a p√°rtokat helyettes√≠t√Ķ m√≥dszerekre, f√Ķleg az√©rt, mert nem kellenek p√°rtok! Esetlegesen √©rdekk√∂z√∂ss√©gek, de azok is szigor√ļan korl√°tozott belesz√≥l√°si lehet√Ķs√©gekkel!
#12 | fapipa - 2011.08.25. 13:02:37
Tulok, kasar

Mindenben egyet√©rt√ľnk, √©s gratula az √≠r√°s√©rt.
Még annyiban kiegésziteném a leirtakat, hogy saját tapasztaélatból mondom, irom, hogy a jelenlegi jogrendszerben semmit nem lehet tenni akár az egyik hatalmi ággal szemben a másik hatalmi ágnál kérve jogorvoslatot, mert tudják, hogy ha az egyik ág megbillen, akkor a másik ágnak is annyi.
M√©g egy dolog : nincs m√©g egy olyan ori√°si hatalommal felruh√°zott szervezet, mint az √ĖN√ĀLL√ď B√ćR√ďS√ĀGI V√ČGREHAJT√ď !!! ( PRIVATIZ√ĀLT √ĀV√ď )
Ezek a k√°p√≥k szinte mindent ig√©nybe vehetnek a megfolyt√°sod √©rdek√©ben, senki nem parancsol nekik, annyit sz√°mitanak fel dijat, amennyit nem sz√©gyelnek ( a V√©grehajt√≥i Kamara maffiaszervezet r√©sz√©re is)A Gestapo kutya f√ľle volt ezekhez k√©pest. √©let hal√°l urai !!!
Err√Ķl b√Ķvebben m√©g fogok irni egy cikket, amit a saj√°t b√Ķr√∂m√∂n tapasztaltam .
Mindenesetre verj√ľk k√∂z√∂sen tov√°bb a vasat, √©s el√Ķbb ut√≥bb kard lesz ebb√Ķl megl√°ss√°tok !!
#13 | Kata - 2011.09.03. 04:25:47
D√∂bbenetes ir√°ny! L√©hmann urat megkereste egy mindenre elsz√°nt, bed√Ķlt hiteles ezzel a sz√∂veggel:

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Köszönöm hogy értesített a találkozóról.
T√°j√©koztatom, hogy az elm√ļlt napokban megkerestem Dr.Gaudi-Nagy Tam√°s (Jobbik) irod√°j√°t is szakmai √°ll√°sfoglal√°s v√©gett, ahol is Dr.Asztalos √ľgyv√©d √ļr kereken eltan√°csolt √©s √°ll√°spontj√°t 2 pontban foglalta √∂ssze:
1./ a szerz√Ķd√©sek semmiss√©ge tekintet√©ben semmif√©le keresnival√≥nk nincs -
2./ a tömeges fellépés veszélyezteti a magyar bankrendszert, annak összeomlását okozhatja - amely viszont nem állam és nem nemzeti érdek.(!)

Tisztelt Ügyvéd Úr!
√Čn tegnap √ļjabb Dr. Asztalos √ľgyv√©d √ör r√©sz√©re megk√ľld√∂tt levelemben ki√°lltam csal√°dunk elhat√°roz√°sa mellett: unok√°im (8-10 √©vesek) term√©szetes jogai √©rdek√©ben meg fogjuk tenni a sz√ľks√©ges jogi l√©p√©seket annak √©rdek√©ben hogy a szerz√Ķd√©s semmiss√©ge tekintet√©ben eredm√©nyt √©rj√ľnk el √©spedig Makkos Albert √ör r√©szletes √ļtmutat√°sa alapj√°n - ig√©nybe v√©ve a szakjog√°szi k√∂zrem√Ľk√∂d√©st. Meggy√Ķz√Ķd√©sem, hogy az √ľgyfeleket a bankok √∂n√∂s √©rdekeik szem el√Ķtt tart√°sa miatt nem t√°j√©koztatt√°k az √°ltaluk alkalmazott hitelkonstrukci√≥ l√©nyeg√©r√Ķl, annak vesz√©lyeir√Ķl √©s k√∂vetkezm√©nyeir√Ķl. √úgyfeleiket megt√©vesztve k√∂t√∂ttek hitelszerz√Ķd√©st √ļgy hogy azok nem rendelkeztek fels√Ķfok√ļ jogi √©s p√©nz√ľgyi ismeretekkel - ennek k√∂vetkezt√©ben t√∂bbek k√∂z√∂tt nem mell√©rendelt f√©lk√©nt de alapvet√Ķ ismeretek hi√°ny√°ban, megt√©vesztve √≠rt√°k al√° a hitelszerz√Ķd√©st.
Levelemben r√∂gz√≠tettem azt is, hogy csal√°dunk sz√°m√°ra 2 √ļt k√≠n√°lkozik: Az egyik: gazdas√°gi menek√ľltk√©nt gyermekeim elhagyj√°k az orsz√°got, letelepednek k√ľlf√∂ld√∂n √©s ott keresik meg a t√∂rleszt√©shez sz√ľks√©ges √∂sszeget. Magyarorsz√°gon erre nincs lehet√Ķs√©g√ľk, hiszen m√°r most is csak sz√ľl√Ķi seg√≠ts√©ggel √©s √°llami,√∂nkorm√°nyzati seg√©lyek ig√©nybev√©tel√©vel ker√ľlik el az √©hez√©st! Ez a helyzet √©s gyakorlat unok√°im t√∂rv√©nyekben garant√°lt alapjogait s√ļlyosan s√©rti. A m√°sik: egy√°ltal√°n nem √©rdekel benn√ľnket az hogy a magyarorsz√°gi bankrendszer √∂sszeomlik-e vagy sem az ellen√ľk esetleg t√∂megesen megindul√≥ perek hat√°s√°ra! 58 √©ves vagyok √©s tudom, hogy 1990-ben a magyar bankrendszer konszolid√°ci√≥j√°t az akkori korm√°ny t√∂bbet k√∂z√∂tt azzal indokolta, hogy a bankrendszer stabilit√°s√°nak hi√°nya politikai instabilit√°st okoz a t√©rs√©gben √©s ez a helyzet elriasztja a befektet√Ķket! Most pontosan ezt a mes√©t hozz√°k el√Ķ - m√©g a Jobbik jog√°szi k√∂rei is, legnagyobb elk√©ped√©semre. Ez a politikai zsarol√°s egy√°ltal√°n nem √©rdekli a csal√°domat √©s meggy√Ķz√Ķd√©sem hogy azokat a csal√°dokat sem √©rdekli akik √©let-hal√°l harcot v√≠vnak az√©rt, hogy talpon maradhassanak √©s pl. a gyermekv√©delmi t√∂rv√©ny el√Ķ√≠r√°sainak megfelel√Ķen gondoskodjanak gyermekeikr√Ķl. Vagy hagyj√°k azok √°llami gondoz√°sba v√©tel√©t?!
Nem, Tisztelt √úgyv√©d √ör! Mindenre elsz√°nt emberekkel van √©s lesz dolguk azoknak akik d√∂nt√©shozatali poz√≠ci√≥ban vannak. Term√©szetesen v√°laszthatj√°k: 1./ a t√°rgyal√°sos, b√©k√©s megold√°st is, 2./ v√°laszthatj√°k azt hogy t√∂bb t√≠zezer ember gazdas√°gi menek√ľltk√©nt elhagyja az orsz√°got, vagy 3./ kik√©nyszer√≠tik a bankrendszerb√Ķl azt hogy ott az urak bel√°ss√°k: Magyarorsz√°gon nem csak eb√©d nincs ingyen, de tisztess√©gtelen, t√∂rv√©nytelen extraprofit sincs - ha ebben az orsz√°gban val√≥ban m√Ľk√∂dik a jog√°llam.
További munkájukhoz sok sikert kívánok! Üdvözlettel: ..............
#14 | Kata - 2011.09.03. 04:50:57
√Črdekes a Gaudi iroda hozz√°√°ll√°sa, hiszen Grespik L√°szl√≥ m√°r t√∂bb, mint 10 √©ve arra biztatja magyarokat, hogy t√∂megesen pert√°rsas√°got alkotva l√©pjenek fel a jogtalans√°gok ellen. Grespik maga is bev√°llalt egy t√∂meges v√©delmet (Kossuth t√©riek √ľgy√©t) √©s bizony, nemzetk√∂zi b√≠r√≥s√°gig vitte √©s pert nyert.

Megk√©rdezem Gaudit, hogy ez az Irod√°j√°nak az √°ll√°spontja, vagy csak az Asztalos √ľgyv√©d kolleg√°j√°√©. Amennyiben m√©gis az iroda √°ll√°spontja, akkor a Jobbik jobban teszi ha m√°r most csomagol √©s elt√Ľnik, mert a radik√°lis h√≠vek nem olyan birk√°k, mint a maszop √©s narancsos szavaz√≥k.
#15 | Kata - 2011.09.03. 05:07:15
L√©hmann √ļrnak m√°ris v√°laszolt Gaudi, √≠gy megnyugodtam √©s nem csal√≥dtam Tam√°sban:

Tisztelt Kolléga Úr ! Kedves György !

Megd√∂bben√©ssel √©szleltem ( sz√°mos helyr√Ķl kaptam meg) a r√≥lam sz√≥l√≥ √©s
engem, illetve irod√°mat rossz sz√≠nben felt√ľntet√Ķ, v√©lhet√Ķen sz√©les k√∂rben
terjesztett leveledet, amelynek végén már ki is mondtad az ítéletet
an√©lk√ľl, hogy velem az eg√©sz √ľgyr√Ķl besz√©lt√©l volna. Az √ľgyr√Ķl egy√©bk√©nt
csak most √©rtes√ľltem, mivel jelenleg k√ľlf√∂ld√∂n vagyok.

Azt gondolom, hogy miután mindketten a jog eszközével harcolunk a nemzetért
√©s tudunk egym√°sr√≥l egy ilyen jelent√Ķs√©g√Ľ √ľgyben a legminim√°lisabb elv√°r√°s,
amelyet Veled mint kollégával szemben támaszthatok, hogy keressél meg engem
mint irodavezet√Ķt √©s gy√Ķz√∂dj meg arr√≥l, hogy van- e alapja a h√≠rnek.

Határozottan le kell szögezzem, ha a kolléga ilyen álláspontot közölt (aki
egy√©bk√©nt √ľgyv√©djel√∂ltem √©s nem √ľgyv√©d), akkor hib√°zott nem az irod√°m
álláspontját képviselte, ugyanis nekem is - Veled és tobb más nemzeti
jogv√©d√Ķ √©s ilyen √ľgyekkel foglalkoz√≥ √ľgyv√©ddel egybehangz√≥an - az az
√°ll√°spontom, hogy a sv√°ci frank alap√ļ devizahitelszerz√Ķd√©sek semmisek t√∂bb
jogc√≠men, √©s t√∂meges √©rv√©nytelen√≠t√©s√ľk b√≠r√≥s√°gon √©s minden lehets√©ges
fórumon nemzeti érdek.

Ezt √°ll√°spontot k√©pviseli a az √°ltalam vezetett Nemzeti Jogv√©d√Ķ Szolg√°lat
is, de a Jobbik is, amely a parlamenti p√°rtok k√∂z√ľl a leghat√°rozottabban
követeli azt, hogy állam ne a bankoknak kedvezzen, hanem a megtévesztett és
kiszolg√°ltatots√°gba ker√ľlt embereket seg√≠tse meg, v√°ltoztassa forintalap√ļv√°
a hiteleket √©s igazi megold√°st adjon, ne olyat amelyr√Ķl ny√°ron hozott
t√∂rv√©nyt a Fidesz. A Jobbik most jelentette be, hoyg al√°√≠r√°st gy√Ľjt√©sbe
kezd a devizahitelesek megmentése érdekében.
Szem√©lyes √ľgyemnek is tekintem a k√©rd√©st, amelyben t√∂bb hasonl√≥ szervezettel
m√Ľk√∂d√∂k egy√ľtt keresve a leghat√°sosabb jogi megold√°sakt, mert ma ezen t√©ren
is kell a jogvédelem eszközével az emberek melllé állni.

Kérlek, hogy jelen levelemet, ugyanazon címzettek részére juttasd el, mint
az eredeti levelet √©s egy√ļttal b√≠ztasd arra a hozz√°d fordult csal√≥dott
lev√©l√≠r√≥t, hogy engem keressen az √ľgy√©ben √©s legjobb tud√°som szerint
segíteni fogok neki.

Az √ľgy egy√ļttal alkalmat jelent, hogy egy szakmai tal√°lkoz√°s keret√©ben
osszuk meg egym√°ssal tapasztalainkat.

Kollegi√°lis √ľdv√∂zlettel:

dr. Gaudi-Nagy Tam√°s √ľgyv√©d, orsz√°ggy√Ľl√©si k√©pvisel√Ķ
Nemzeti Jogv√©d√Ķ Szolg√°lat √ľgyvezet√Ķje

  HozzŠszůlŠs kŁldťse
HozzŠszůlŠs kŁldťsťhez be kell jelentkezni.

  …rtťkelťs
Csak regisztrŠlt tagok ťrtťkelhetnek.

KťrjŁk jelentkezz be vagy regisztrŠlj.

FelŁlmķlhatatlan! FelŁlmķlhatatlan! 0% [0 szavazat]
Nagyon jů Nagyon jů 0% [0 szavazat]
Jů 100% [1 szavazat]
Ńtlagos Ńtlagos 0% [0 szavazat]
Gyenge Gyenge 0% [0 szavazat]

Bejelentkezťs
FelhasznŠlůnťv

Jelszů



Mťg nem regisztrŠltŠl?
RegisztrŠciů

Elfelejtetted jelszavad?
ŕj jelszů kťrťse


T√ĀMOGAT√ĀS


PLAYER-1
PLAYER-2
PLAYER-3

SzavazŠs
Mikor foglalják el a zsidók teljesen Magyarországot?

M√°r elfoglalt√°k...
M√°r elfoglalt√°k...
44% [4 Szavazat]

Még 2018-ban.
Még 2018-ban.
0% [0 Szavazat]

2020-ig...
2020-ig...
0% [0 Szavazat]

Soha!
Soha!
56% [5 Szavazat]

Szavazatok: 9
SzavazŠshoz be kell jelentkezni
Elindult: 2018.04.02. 17:17

ArchŪvum